Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Albert Ernő: Káromkodás. Csíki és háromszéki adatok

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A határőrség szervezése idején, 1762-1764 között mind a csíki, mind a háromszéki falvak lakóit felbolygatták az osztrák katonák. Az ellentét akkor erősödött fel, amikor a tiszteknek néhány faluban hol erőszakkal, hol fenyegető szóval néhány férfit sikerült a maguk oldalára állítaniuk. Kezükbe fegyvert adtak, és arra biztatták őket, hogy a lakosság többi részét is vonják be az új katonák közé. Uzonban Simon Gábor Kúti Györgynét „igen mocskos szavakkal szidalmazta, sok ízben"; „kurvázta, kurvának szidta éktelen káromkodásokkal".

26 1763 májusára emlékezve bikfalvi eseményként írták, hogy „Fejér Sámuel házába dragonyos hadnagyot szállásoltak. Három hétig tartózkodott ott. Tiszti szolgájával megfogatta, verte, taszigálta, rebellisnek rágalmazta, „irtóztató káromkodással szüntelen szidalmazta".

27 Hasonló esetet jegyeztek le Kisborosnyóról. Káinoki Sándor kapitány Simon Ferencet saját házában fogatta el 1763 januárjában, vacsora után Zágonba vitette, s „ottan felettébb káromolván" büntette meg. A következő támadáskor Simon Ferencnek sikerült elmenekülnie hazulról, a katonák lakásában feleségét és anyját találták. Az anyját boszorkánynak csúfolták, a feleségét pedig „egyéb rút káromkodásokkal is szidván erőltette arra, hogy megtudhassa", hol tartózkodik férje.

28 Arról is számos adatot ismerünk, hogy a káromkodás müvelésében, terjesztésében mindvégig elől jártak a katonák és tisztjeik. Nem véletlenül terjedtek olyan szólásmondások: „Káromkodik, mint egy zupás őrmester", vagy: „Káromkodik, mint egy baka" stb. 1843-ban lehetett olvasni a tisztekről: Káromkodók sokan vannak. Példát a tiszt urak mutattak. „Mit lehetett várni a közemberektől, ha a tisztek jártak elől a jó példával" - írták Szemerján.

29 3. A „szaporító" káromkodás Az Apor család iratai között található egy 1832. január 19-én keltezett levél, amelyben a pásztor szidalmazását rögzítették. Azt kiáltotta: „áj meg Bíró, most itelj a fijamra baszama keresztedet 's a szentedet".

30 Sepsimartonoson 1814. december 4-én született a későbbi katonaszökevény, Dancsuj Dávid, akiről halála után balladát kezdtek énekelni. A katonaságtól többször elszökött, betyár módjára élt elsősorban Bodokon és környékén, gyakran meglátogatta az egyes családokat, kiktől hol szép szóval, hol káromkodva élelmet követelt. Az volt a terve, hogy a hatóságok elől barátjával Moldvába szökik, de előtte 1837-ben a falu lakói elfogták. A tanúk kihallgatása során derült ki, hogy éveken át hogyan viselkedett falustársaival.