Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Kővári Réka: Kájoni Cantionale énekei. Forrai Magdolna Gregoria nyomában a háromszéki Szentföldön

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. gimnáziumok ének-zene szakfelügyelője, valamint a győri ill. esztergomi nyári Egyházzenei Továbbképző tanára is volt. Tanítványai és rendtársai egyaránt egy derűs, mindig lelkes, energikus, türelmes és életerős embert láttak benne.

13 Hogy miért, kinek az ösztönzésére kezdett el népénekeket gyűjteni Forrai Magdolna háromszéki és udvarhelyi katolikus falvakban, arról Domokos Mária így ír: „Domokos Pál Péter a harmincas években gyűjtött rövid ideig ezen a területen. Meglátta az ott még élő és gyakorlatban lévő népének-anyag hallatlan fontosságát, ezért már 1954-től kezdve sürgette a kolozsvári Folklór Intézetnek címzett leveleiben a gyűjtés folytatását, a gazdag történeti vonatkozású népének-anyag kiaknázását. Erre 1958-tól került sor, amikor — valószínűleg egy kolozsvári személyes találkozást követően - Forrai Gregoria vállalkozott a feladatra."

14 A közöttük folyt levelezésből

15 kiderül, hogy először a háromszéki Szentföldre irányította Gregoria nővér figyelmét Domokos Pál Péter. 1958 tavaszán kelt legelső instrukciói a következők: „Az az érzésem, helyes lenne, ha a háromszéki Szentföldre menne tájékozódó útra legelőször. Talán Szentkereszt lehetne az első megvizsgálandó hely. Talán válogatás nélkül kellene felvennie anyagjukat. [...] Lövéte és katolikus környéke következhetne ezután. A Nyárád-mente teljesen ismeretlen ilyen szempontból. Csíkban, az irányító helyen nem él a régi forma. Ott azonnal tanították az új eredményeket. Mégis a szegény falvakban [...] valószínűleg eredményes lesz a kutatása."

16 Valóban, Forrai Magdolna gyűjtése eredményes volt és a mai napig a népénekkutatás alapgyűjteménye. Sajnálatos azonban az a tény, hogy Csík, Háromszék és Udvarhely megyében végzett gyűjtései

17 az akkori körülmények miatt nem kerülhettek hangszalagra: csak a helyszínen jegyezte fel a népénekek szövegét és dallamát. Egyetlen gyűjtését őrzi - azt sem teljes egészében - hangfelvétel: az 1963-as lövetek, és ott is csak egyetlen magnetofonszalagot használhatott. Miért kiemelkedő jelentőségű Forrai Magdolna népzenei, azon belül pedig háromszéki gyűjtése? A népénekekre irányuló kutatás ugyan már hamarabb elindult (pl. a XX. század második évtizedében Kodály Bukovinában és Kászonban gyűjtött népénekeket), de Domokos Pál Péter fent idézett sejtését csak Gregoria nővér kezdte el terepmunkával bizonyítani. Budapestre eljuttatott eredményeit látva még szinte vele egyidőben, 1962-63 fordulóján sógora, Vikár László Lövétén folytatta a gyűjtést, és a mai napig Udvarhely megye e faluját a gyűjtők viszonylag sűrűn látogatják. Csík megye is a frekventáltabb régiók közé tartozik, hiszen népénekek Sárosi Bálint és Dobszay László 1967-es, valamint Szendrei Janka 1969-es gyűjtéseiből bőven szerepelnek a központi gyűjteményben. Háromszék viszont elhanyagolt területe a népzenekutatásnak. A többi földrajzi területhez képest kevés gyűjtés folyt itt, egyházi énekeket pedig csak Gregoria nővér kérdezett. Az ő háromszéki útját kíséreltem megismételni 1997-ben Németh Istvánnal 95