Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Medgyesy-Schmikli Norbert: XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Könyvleletek 19801985. Budapest - Kolozsvár 1999. 100; Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542-1840). Budapest 2002. 102. tétel 51 A motívum összefüggéseiről részletesen: Medgyesy-Schmikli Norbert: „Hány csép vért hullatott, édes Jesusotok, Én mingyárt meg mondom, ide halgasatok!" A csíksomlyói misztériumdrámák egyik legősibb motívuma. In: Murányi J. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, 2005, I., 243-258. 52 A dramatikus népénekekről ld. Erdélyi Zsuzsanna idézett müveit és MedgyesySchmikli Norbert: Paksi Márton György énekeskönyvének dramatikus népénekei. In: Variációk. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére, szerk. Ötvös I. Piliscsaba, 2004. 67-94. 53 A csíksomlyói égi pörök közül legutóbb, népszerűsítő formában megjelent: <Nap, Hold és csillagok, velem zokogjatok"> Csíksomlyói passiójátékok a 18. századból, szerk. Demeter J. Utószó: Pintér Márta Zsuzsanna. Latin ford. Kilián István. Bp. 2003. 249-300, 543-607. 54 Pl. Kájoni János: Cantionale Catholicum (Csíksomlyó, 1719), Bozóki Mihályénekeskönyv (Vác, 1797); a Dunántúlról a Szoszna Demeter György-énekeskönyv (a továbbiakban: ék.) (1714-15), az Écsi ék. (1700-1725), a Zirci ék. (1751-66), továbbá a Gencshez és Perenyéhez legközelebbi, Vas vármegyei Vépről származó Vépi ék. (1731). A Vépi ék. Mikor Máriához... kezdetű énekét kiadta: Erdélyi Zsuzsanna: „Gyönyörűségnek kertyiben." Ádám-vigasztalók. Új írás XXIII. évf. 1. szám, (1983) 82-83. Az Ádám-siralmak és az égi pör összefüggéseiről további példák: MedgyesySchmikli N. i. m. (Variációk) 2004. 86. 55 Az 1765-ből való csíksomlyói passiójáték (Ismeretlen szerző: „Nagypénteki játék Ábrahám és Krisztus áldozatáról.") Pintér Márta Zsuzsanna gondozásában megjelent: Iskoladrámák. (XVIII. század.) szerk. Demeter J. Utószó: Kilián István. Bp. 1995. A dráma: 63-118. A Mária-siralom: 116-117. (A Magyar Dráma Gyöngyszemei 4.) 56 A Mária-siralmak összefüggéseiről a különböző műfajokban: Erdélyi Zsuzsanna: Siralmas az én életem. Mária-siralmak. Új írás XIX. évf. 6. szám, (1979) 55-72; Kilián István: Magyar Mária-siralmak. Új írás XXI. évf. 4. szám, (1981) 3-14; [Medgyesy-] Schmikli Norbert: Csíksomlyói Mária-siralmak elő- és utóélete. In: A magyar színház születése. Az 1997. évi egri konferencia előadásai, szerk. Demeter Júlia. Miskolc, 2000. 44-65. 57 I. számú kézirat, 157, 159. A központozás tőlünk származik. 58 IV. számú kézirat, 9-11. oldal, V. ének, 4. és 10. versszak. A központozás tőlünk származik. 59 IV. kézirat, 34-35. oldal, XXI. ének, 5-6. versszak. A központozás tőlünk származik. 60 Officium az-az Asszonyunk Szűz Mária solosmája. A Halottak Solosmájával, Garádics és Penitentzia-tartó Soltárokkal egygyütt. Nyomtattatott a Csíki Kalastromban, 1755. 61 Mariazell történeti és néprajzi vonatkozásairól megjelent: Tüskés Gábor: Búcsújárás a barokk kori Magyarországon. Bp. 1993. 211-220; Bálint S.-Barna G. i. m. 124-128, 166-168; Barna Gábor: Mariazell és hazánk. In: Búcsújárók i. m. 121-138; Mariazell és Magyarország. 650 év vallási kapcsolatai, szerk. Walter Brunner, Helmut Eberhardt,