Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Medgyesy-Schmikli Norbert: XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. ének található a kötetben.

68 Ennek ellenére a Mária Tzelli Vezér nem tartozik a gencsapáti-perenyei kéziratos énekeskönyvek forrásai közé. Dolgozatunkban két Vas vármegyei falu, Gencsapáti és Perenye XIX-XX. századi népi kéziratos énekeskönyvét mutattuk be. Az énekeskönyvek a helyben működő családos előénekesek, ún. szentemberek alkotásai, akik egyben a gencsi Szentkút hűséges gondnokai, és az ausztriai Mariazellbe irányuló zarándokutak buzgó vezetői voltak. Közülük Abért István (1828-1920) és Tömő József (1868-1955) egyénisége emelkedik ki. Mivel a két község Mariazeil közvetlen vonzáskörzetébe tartozik, nem meglepő, hogy a kéziratosok legnagyobb részét az ősi Mária-kegyhelyhez kötődő, sok versszakos búcsús énekek teszik ki, melyek címében, feliratában jelzés található, hogy az út során pontosan hol és mikor énekelték az adott éneket. Vizsgálataink során bebizonyosodott, hogy a zarándokénekek, Mária-köszöntők legnagyobb részét a XVIII-XIX. század vallásos ponyváiról másolták át az előénekesek. A XVIII—XIX. századi német nyelvű ponyvák szövegével kéziratosaink szószerinti egyezést sehol sem mutatnak, csupán a motívumok, a bűnös embernek Szűz Máriát kérlelő vagy dicsérő szófordulatai azonosak. Annál több az egyezés a magyar nyelvű aprónyomtatványokkal. Közülük 1731-ből való a legrégebbi ponyva, melynek egyik énekét fellelhetjük a „Szent búcsújárásra" (I. kézirat) szóló énekeskönyvben. A ponyvák és a népi kéziratosok kapcsolata egyértelműen bizonyított. Az sem meglepő, hogy az itt bemutatott öt kéziratban, sok esetben ugyanazok az énekek fordulnak elő, főként a búcsús költemények között. A tulajdonos-bejegyzések bizonyítják, hogy az Abért- és a Tömő-családon belül hogyan öröklődtek az iratok nemzedékről nemzedékre, előénekesről előénekesre. A zarándoklatvezetők az egyes kegyhelyeken bizonnyal cserélgették egymás között a kézzel írt, vagy éppen ponyvára nyomtatott énekeiket. Az utóbbi időben Kőszeg és Szombathely, valamint a környező falvak hívei minden esztendőben, július elején újra gyalog zarándokolnak Mariazellbe. Kőszegről indulnak, és négy napos gyaloglással érnek a kegyhelyre. 2005-ben már közel százan vettek részt e zarándokúton. Irodalmi, néprajzi és zenei szempontból értékes, a búcsújáráshoz, az ősök hagyományához és máriás lelkiségéhez méltó lenne, ha az itt tárgyalt énekeket (mai helyesírásra átírva), megfelelő népének-dallammal újra zengenék Abért István és Tömő József „unokái" a „Sztiriai hegyek között!" 74