Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Medgyesy-Schmikli Norbert: XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 7. XVIII—XIX. században keletkezett éneket: a Szeplőtelen Fogantatásról: 19-20, a Lourdesi Boldogasszonyról: 56-58, az angyali üdvözletről: 38-39, Sarlós Boldogasszonyról: 90—91, Nagyasszonyról: 61, 65—66, Kisasszonyról: 24-25, 66— 67, a Hétfájdalmú Szűzanyáról: 27-28, Magyarok Nagyasszonyáról: 8, 46-47. és „Esteli énekek" (72-73: A fényes nap immár elnyugodott..., 94-98.) olvashatók a kéziratos gyűjteményben.

16 1. 5. Tömő István énekeskönyve 1900. - (V. számú kézirat) A címlapon a „Tömő István Német Gencs 1900." felirat árulja el a könyv másolóját és tulajdonosát.

17 Possessor-bejegyzés a belső címlapon kívül a 150. oldalon olvasható: „Tömő István 1900". Az énekeskönyv egy kéz, minden bizonnyal Tömő István írása. Az énekeskönyv első fele (a 71. oldalig) imádságokat, a másik fele főként Mária-énekeket tartalmaz. Az imádságok a következő szándékokra szólnak: a búcsújárás kezdetekor (1-4.), templomlátogatás közben (4-5.), Szűz Mária kép előtt (6-8.), az Oltáriszentség előtt (9—13.), boldog kimúlásért (1415.)> a szent helyekhez, keresztekhez kötődő köszöntő és elbúcsúzó imádságok (25-31, 38-43); reggeli és esti imádságok (31-38, 53-58, 64-66, 71-75.); a saját védőszenthez (68.) és az őrző angyalhoz (67—68, 144-145.) szóló imádságok. Az énekek közül kiemelendők: reggeli ének (60-64.), a Szentháromsághoz szóló énekek (83-93.), Mária-köszöntők (94-117). A „Szárazság idején mondandó ének" (117-118.) mellett „Kisaszony Napjára" (118-119.) és „Mária nevérőly" (141-142.) is olvashatunk szép költeményeket. Az énekeskönyv a mariazelli zarándokútra 12 db, a Szentkútra (122.) egyetlen éneket tartalmaz. Az Áldott szempillantás melyben elindultam... kezdetű ének az I. kéziratban a „Nagy Czeli utón mondando"-ak között szerepel (345—347.), de Tömő István nem jelöli a helyet, és csak öt versszakkal hozza.

18 1. 6. A gencsi Szentkút Egy helyi jelentőségű búcsújáróhely, a gencsi Szentkút volt az általunk tárgyalt énekeskönyvek íróinak és használóinak legfőbb működési területe. A Szentkutat már a XVI. században búcsújáróhelyként említették, melyet a hitújítók elpusztítottak. A XVII. század végén ismét felépítették. Ezt igazolja, hogy herceg Esterházy Pál nádor kegyhelyként említi Geneset 1696-ban, híres Mária-atlaszában.

19 Abért István énekeskönyvének (II. kézirat) utolsó lapja a történeti tényeknek

20 megfelelően regél a kápolna történetéről és a csodás gyógyulásról.

21 Az elmondottakat a Szentkúti Kápolna számadáskönyve is megerősíti.

22 A kápolna fenntartására Gerő[ly] János németgencsi lakos is jelentős alapítványt tett 1783-ban.

23 A XVIII. század vallási életének jelentős alakítói voltak a remeték.

24 Vas vármegye területén legalább 12 remeteség működött, melyeket gróf Zichy Ferenc 65