Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Schleicher Vera: Nyaraló hívek, hívő nyaralók. Fürdőtelepi templomok és kápolnák a Balaton-parton I.

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 21 VÉL 2502 / 1929 Horváth József és Rótt Nándor levelezése a Balatoni Katolikus Értesítő ügyében. 22 VÉL 3281 / 1929 Molnár László levele Rótt Nándornak. 23 Például Kenésén, Szepezden nyaranta vasárnaponként kétszer, Tihanyban pedig háromszor tartottak misét, míg télen csak egyszer. A nagyobb üdülőhelyeken az 1930as években az idegenforgalmi szezonban megsokszorozódott az istentiszteleti alkalmak száma. Keszthelyen a karmeliták templomában vasárnap 6 és 11 óra között óránként tartottak misét, Balatonalmádiban pedig nyári vasárnapokon öt alkalommal volt mise! A füredi „vörös" templomban azonban — amely a „teleptől" vagyis az üdülőterülettől távolabb feküdt — azonos volt a nyári és a téli istentiszteleti rend. 24 Borbás László - Lichtneckert András: Egyházak és iskolák Alsóörsön a XVIII-XIX században. In Lichtneckert A. (szerk.): Alsóörs története (671-700) 698, ill. Fabinyi Tamás: „... hogy néki szent házat építs..." Józsa Márton és a siófoki templom. Budapest, 1990. 30. 25 VÉL. Hitéleti jelentés. Balatonszepezd, Balatonalmádi, 1938. Almádi a fürdőtelep alapítása óta fesztelenségéről volt híres. A kevésbé előkelő származású polgárok szívesebben látogatták, mint Füredet, mert itt „nem kellett annyit öltözködni." A polgári értékrend érvényesülését egyértelműen jelzik az 1938-as adatok: 238 katolikus házasságra 85 vegyes, 15 érvénytelen vegyes, 20 polgári, 40 vadházasság és 11 elvált jutott. Ugyanezek az arányok szomszédos parasztfaluban, Vörösberényben következők: 168 katolikus házasságra 9 vegyes, 2 érvénytelen vegyes és 4 polgári házasság jut. VÉL Hitéleti jelentés. Vörösberény, 1938. 26 VÉL. Hitéleti jelentés. Balatonkenese, 1938. 27 Bár a döntésben szerepet játszhatott az akkor már negyve éve templomra váró evangélikus gyülekezet kiengesztelésének szándéka is. Erre utal a siófoki tanácselnöknek a zsinagóga avatásán (1986) elhangozott kijelentése: „Siófokon ma két zsidó család él, de a nyári zsidóknak építettünk egy zsinagógát. A nyári lutheránusoknak pedig kellene építeni egy templomot..." Fabinyi T. i. m. 110. 28 A hajó „olyan jelkép, amit az egyházban és a Balaton mellett mindenki ért" - állította a siófoki lelkész, Józsa Márton. Fabinyi T. i. m. 139. 29 Ezek közé tartozik pl. a vonyarcvashegyi Szent-Mihály-kápolna, vagy a káptalanfüredi Angyalos Boldogasszony-kápolna, amelynek „körzete" Balatonfüzfőtől egészen Paloznakig terjed, pedig a mise vasárnap reggel 8 órakor, a nyaraló életforma szempontjából igen korán kezdődik. 30 Az 1930-as években a balatonkeresztúri gyermeküdülő kápolnájában csak a hajó tetőzete volt fedett, az oldalak nyitottak, levegősek maradtak. Ez a templom olcsóbb és praktikusabb is volt a megszokott építészeti megoldásokhoz képest, hiszen több férőhelyet biztosított és a legnagyobb hőségben is átjárta a levegő. „Ha a Balaton-parton kápolnát építenek, csak ilyet lehetne ajánlani" - írta Horváth József püspöki biztos a balatonvilágosi templom építése kapcsán. VÉL 79 / 1929. 31 Steinbach József református lelkész (Balatonalmádi) prédikációja 2005. nyarán (utalással Pál apostol béreai megpihenésére). 418