Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Kovácsné István Anikó: „Tudom, hogy van egy Isten...” A népnevelés vallásos mozgatórugói székely és csángó népművészek élettörténeteiben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. töltődve jött el. Másnap mindenki erről beszélt, munkahelyen, utcán. Egy ilyen próba után másképpen fogtunk a másnapi munkához." (Sz. E.) A nevelés alkalmai tehát valójában a szórakozásnak, a kellemes időtöltésnek, az ismerkedésnek teremtenek keretet. „A tánccsoport által összehozta a fiatalokat. Mindenki boldog volt, jól éreztük magunkat, örvendtünk, hogy összejöttünk. Nemcsak az volt, hogy most tanulunk valamit. Ott gyűltünk össze, ott volt a találka is." (A. K.) A Gyimesi vadvirág színre vitele a szereplők méltóságát, öntudatát erősíti. Meggyőzi őket arról, hogy képesek értékek felmutatására, hogy tudásukra mások is kíváncsiak, s azt megbecsülik, fontosnak tartják. Az előadást úgy élik meg, mint egyfajta önkitárulkozást.

32 A gyimesbükkiek hálával tudatosítják, hogy A. M. megvalósításai kiemelik őket az elzártság élményből, hírnevet szereznek nekik a világban, az idegenekkel, a távolról érkezettekkel is megismertetik igazi arcukat. Az együttműködés során a falubeliek számára érzékelhetővé válnak azok a jellemvonásai, amelyek által sikerül őket megnyernie. Megértő, elfogadó szeretettel, barátságos gesztusokkal, kedvességgel, fiatalos lendülettel, lelkesedéssel és végtelen türelemmel toboroz a kultúra ügyének híveket. Munkabírása, kitartó akaratereje, hite, faluszeretete ad lendületet ahhoz, hogy elképzelései valósággá váljanak. S közben állandó kapcsolatban él a közösség tagjaival, jó tanácsaival, vigasztaló szavaival a nehézségek elviselésére biztatja a megfáradt, elkeseredett embereket. Szorgalmat, ember- és munkaszeretetet, segítő lelkületet tanulnak tőle, amit igyekeznek beépíteni saját életvitelükbe. Meggyőződéssel állítják, hogy egyedülálló személyiség a falu életében, a közösségért vállalt cselekedeteinek nincsen semmiféle előzménye.

33 G. I.-át a gyergyóalfalviak a közösségi élet mozgatórugójának tartják, akinek önfeláldozással sikerült a közösségi érdeket az egyéni érdekek fölé helyezni. Azt valósította meg, amit egy tanítónőnek - különösen Erdélyben - kötelessége: a népművészet oktatásán keresztül a magyarságtudatot, a helytállást erősítette. Önzetlen életszemléletének köszönhetően Gyergyóalfalu neve mellé a népművészeti örökség is hozzárendelődik, tudása tanítványaiban él tovább. Fáradsággal, betegséggel nem törődve, erős akarattal, kitartással dolgozott kitűzött céljai elérése érdekében.

34 Ügy tanított kézimunkázni, hogy az valódi felüdülést, szellemi, lelki gyarapodást jelentett.

35 Kedvességével, nyitottságával, igazságérzetével lopta be magát az emberek szívébe, szavainak, tetteinek hatására egészen személyes kötődések teremtődtek.

36 Képzettségéből adódóan nem formál magának jogot az egyszerű emberektől való távolságtartásra, bárkivel megtalálja a közös hangot.

37 Jellemét a szikla egyenességéhez, szilárdságához hasonlítják. „A hatalmas sziklát nem éri a szél, nem borítja fel, esetleg fúj mellette. Úgy érzem, hogy Irma néni