Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Bornitz-Papp Bernadette: A magyarországi német és a németországi vallásos nyomtatványok néhány párhuzama

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. dák egészítik ki, amelyek a szenvedéstörténet minden apró részletére kiterjednek, és azt plasztikusabbá, méginkább átélhetővé teszik. Ilyen Mária és Jézus búcsúvétele egymástól, ami többféle formában jelenik meg a füzetekben. Egyik szerint nagyszerdán, amikor egyedül voltak, Jézus elmondja anyjának, milyen szenvedések várnak rá.

2 Mária ekkor három kérést intéz fiához, aki mindhármat elutasítja, hiszen teljesítésük a Megváltás művét veszélyeztetné.

3 Egy másik, ehhez hasonló szövegben, ami Arany Miatyánk néven ismert, Mária aprólékosan kikérdezi fiát, mi történik vele a nagyhét egyes napjain. Jézus elmondja, hogy virágvasárnap nagy királyként vonul be Jeruzsálembe, hétfőn beteg és gyenge lesz, akin senki sem segít, kedden vándorol egyik városból a másikba stb.

4 Végezetül a történethez kapcsolódik egy záradék, amiben a hívő ígéretet kap arra, hogy ha ezt az imát mondja, akkor üdvözül a lelke. Mind a magyar

5 mind pedig a német füzetek szövegei nagyfokú hasonlóságot mutatnak: az események ismertetése csak kismértékben tér el egymástól, egyedül a záradék esetében találunk némi különbséget, viszont az imádkozónak saját lelkére vonatkozó ígéret mindegyikben szerepel. Meglehetősen nagy számban találunk mennyei hét szent zár vagy hét lakat imádságokat mindkét országban. A hét lakat, amellyel a menny hét zárját nyithatja ki az imádkozó, és a hetes szám hangsúlyozása, amellett hogy a szent számok közé tartozik, esetleg a hét menny képzetre utalhat. Az imádságnak és a bevezető történetnek több fajtája van: az ima maga vagy elmélkedés Jézus szenvedéséről és kereszthaláláról vagy hét rövid fohász,'' amiben a hívő Istennek ajánlja fel a lelkét. A mennyei hét szent zár bevezetése az ima hatásosságát és földön túli eredetét emeli ki, miszerint az imádságot egy remete kapta az őrzőangyalától. Majd különböző példákat sorol fel, amikor eredményesnek bizonyult a használata, pl. 300 szellem hagyott el egy megszállt férfit, vagy egy prágai asszony öt halott gyermek után egy élőt szült.

7 A füzetek egyöntetűen XII. Kelemen pápára (1730-1740) hivatkoznak, mint akinek a remete halála előtt az imát felfedte. A datálás valószínűleg megállja a helyét,

8 ugyanis ebből az időből már maradtak fenn hét szent zár imák. A szövegek szinte szórói-szóra megegyeznek egymással, eltérések inkább a címadásban jelentkeznek. A kiadók szívesen függesztették Mária álmát a mennyei zárak után, hogy a fennmaradó üres oldalakat kitöltsék. Valószínűnek látszik, hogy a magyar nyomdák az álmot egy németországi nyomtatvány után vették át, és így került egymás mellé a két szöveg. Kedvelt elem egy ima hatásosságát különböző csodálatos történetekkel alátámasztani, amelyek a szöveg erejét bizonyítják egyes krízishelyzetekben. Másik, ugyanezt a célt szolgáló eszköz, ha az író valamelyik pápára hivatkozik, aki az imádságot és az elmondásából eredő hasznokat elismeri, ill. megerősíti. így tett a Geistliches Gnadenbrünnlein vagy magyarul A lelki kegyelmek kútjd-пак a szerzője is, aki mindkét megerősítő elemet beépítette a szövegbe. Ebben az esetben Jenő 36