Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lanczendorfer Zsuzsanna: „A gyermek Isten ajándéka”. Egy keresztény bába hitvallása
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. lekvésekhez, például nem tettek kést az ágy alá. Ahogy Erzsi néni mondta: „ez addigra már kivetkőződött." „Szülés után előfordult, — vallásosabb családnál -, hogy szent könyvet, vagy családi ereklyét tettünk a pólyába. Egy láncot kereszttel, vagy rózsafüzért." 22 Amikor a legszomorúbb szülésről kérdeztem és elmesélt egy esetet, amikor a családtagok megtagadták egy fiatalkorú lány szülésekor, hogy mentőt hívjanak: „Az én lelkembe örökké nyomot hagyott... Egy tizenhat éves leány szült Sárkánymajorba. Nekem ott volt még Miklós-major, Sárkány-major még plusz három kilométer. Nem volt orvos, mert szabadságon volt. Sokáig őriztem a bábatáskámban a bábanaplót, amibe aláírattam az anyjával, hogy megtagadta a mentő hívást. Vert a víz — nem azért, mintha nem bíztam volna magamba - hanem azért, mert tönkretehetem egy tizenhat éves szüléssel az egész életit a leánynak. Teljesen egyedül voltam azzal a lánnyal, s az anyja meg csak kiabálta bárcsak látnálak a koporsóba. Hála a jó Istennek szerencsésen megszülte, olyan gyönyörű baba lett. 72 éves volt az apa. Férjhez ment, és 20 éves korában lett egy császárműtétje és a műtőasztalon halt meg. Borzasztó volt." Az aktualitás adta azt a kérdést, hogy helyesli-e a gyermek nemének megválasztását: „Én nem helyeslem. Ügy jó, ahogyan van. Lehet, hogy pont egy hibás gyereket választanak ki. Természetes út a legjobb." A bába interetnikus közvetítő szereppel is rendelkezett. Dukkon Jenőné is közvetített eltérő felekezetű, nemzetiségek, különböző vagyonú emberek között. Ebben is a szeretet parancsa vezérelte. A két felekezet szülési szokásainál nem tapasztalt eltérést, de a keresztelőnél, a keresztszülők számában igen. Az evangélikusoknál több volt a koma, általában 3-5. „Felpéc az egy nemes falu, több volt a keresztszülő az evangélikusoknál és akkor rettentően összetartottak. A katolikusok szegényebbek voltak, több gyerek is volt, mint az evangélikusoknál." Annak ellenére, hogy Erzsi néni katolikus, az evangélikusok teljesen elfogadták és tisztelték. A régi falusi bába ott állt a bölcső, de a koporsó mellett is. Ott volt a születésnél és a halálnál. Ahogy Deáky Zita írta: „Személyében átfogta az ember életét a születéstől a halálig. Átment a kezén az élet és a halál, érintkezett a tisztátalannal. . ." 23 , érintkezett a szentséggel (bábakeresztség) és a bűnnel (magzatelhajtás). A felpéci bába azonban, csak az életnek, a tisztaságnak szolgált. A bába viszonya a falu közösségéhez ambivalens volt, mivel ő az, aki előtt nem voltak titkok, ezért féltek tőle, de a szülés és segítség miatt hálával is gondoltak rá. A dolgozatomban bemutatott bába megítélése egyértelmű: megbecsülésnek, tiszteletnek örvendett és örvend ma is. Felé inkább bizalommal, és nem félelemmel közeledtek az emberek, úgy hiszem közismert mély hite miatt is. Erzsi néni ma már nem a bábatáskájában hordja „Szent Antalkáját", hanem kézitáskájában 355
