Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lanczendorfer Zsuzsanna: „A gyermek Isten ajándéka”. Egy keresztény bába hitvallása

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. tel az első naptól kezdve az áldott állapotot magáénak veszi, örül neki, a családi környezete olyan, az tud szoptatni. Ezerből, ha esetleg ha egy akad, aki nem." Tevékenységéhez tartozott a gyermekek fülének kilyukasztása is: „Eveken keresztül én fúrtam a füleket ki injekciós tűvel. Keresztelésre a keresztmama általában fülbevalót vett." Bába Erzsi néni is gyógyította a nemi betegségeket, női bajokat: például a mellgyulladást, sőt szexuális problémákra is adott tanácsot. Az emberek őszintébbek voltak vele, mint a családtagjaikkal. Meddőség ritkán fordult elő: „Olyan ritkaság volt, talán egy asszonynak volt valami fejlődési rendellenesség. Nem volt annyi méhkaparás. Éppen úgy, mint szoptatni tudtak azelőtt, gyereket is tudtak szülni. Éppen ezért búcsúba járásról sem hallottam." Kisgyerekhez is őt hívták el: „Hát, ha valami baj volt általában engem hívtak. Akkor nem lehetett szíre-szóra orvost hívni. Adtam tanácsokat." Fiatalok is kértek tanácsot tőle: „Mindig voltak ilyenek. Közvetlen voltam meg bizalmas, és ezt tudták." Bába Erzsi néni eszközeit (szívhanghallgató, borotva, szemcsepegtető, beöntő csap, beöntő kanna, katéter, steril vatta, géz, gumikesztyű, nyákszívó, magfogó, szemcsepp, kálium, lizoform kézfertőtlenítő, alkohol, kenőszappan, hőmérő, jód, vazelin, köldökzsinór elkötő, köpeny, fityula, két törülköző) bábatáskájában

y hordta, amelyben ott lapult még egy számára nélkülözhetetlen tárgy is, ami nélkül sohasem indult útra: egy hordozható kb. 2,5 cm nagyságú, fém Szent Antal szobrocska. „Meg van még a bábatáskám, kint van a kamorában. Kint voltam Bécsbe a rokonomnál 1971-ben Külinger Mariskánál. Az ő anyósa a nagyuraknál volt bába az 1900-as években. Azt mondta az apósa: »Kimegyek a temetőbe és megkérdezem a feleségemet, hogy odaadhatom-e a bábatáskát egy bábának.« Visszajött és azt mondta, hogy azt sugallta, adjam oda, mert ön megbecsüli. Én nem kértem a táskáját, nem is tudtam, hogy az illető bába volt. Azt mondta: »Őrizzek meg mindent, bent van egy Szent Antal is, amire nagyon vigyázzak, mert ez a mamát megvédte, és a mama is nagyon vigyázott rá. Vitte magával a szülésekre«. О mondta, hogy a bába szenteltette meg. Utána vittem én is a szülésekre magammal. Szent Antalom ne hagyj el, szoktam mondani. Én annyira hiszek benne, mindig megsegített. A mai napig magamnál tartom a ridikülömbe, hordom én mindenhová." Munkáját nem a pénzszerzés vezérelte. Szülésenként, az úgynevezett bábapénzt, általában 100 forintot és bábareggelit kapott. Szegény családoktól nem fogadta el ezt sem: „A szívem fájt, hogy Istenem van ott még 3—4 gyerek, hát hogy fogadjak el pénzt? A szegényebbtől nem fogadtam el." A szülések 80 százalékát maga vezette le. „Sok embernek nem volt orvosra pénze." A nála szült legidősebb anya 43 éves, a legfiatalabb pedig 16 éves volt. Mások iránt nagy felelősséget érzett, és úgy tartja a legnagyobb érték az élet: „A születés még nem azt jelenti, hogy végeztem, mert egy asszony kaphat olyan 350