Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lanczendorfer Zsuzsanna: „A gyermek Isten ajándéka”. Egy keresztény bába hitvallása

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Fontos megemlítenem, hogy okleveles bábánk nem tősgyökeres felpéci, Bakony­gyiróton született, német származású. „Bakonygyirótról indultam el és onnat kerültem ide, a szakma által." Vallását tekintve a római katolikus kisebbséghez tartozik, ugyanis a falu lakóinak többsége evangélikus. Megjegyzem, korábban izraeliták is éltek a faluban és imaházuk is volt. A falu lakói hamar befogad­ták, szeretettel veszik körül ma is. Jól példázza ezt az is, hogy amikor már nem praktizált és a felpéci asszonyok kórházban szültek, még akkor is meghívták a keresztelőre. „Itteniek többsége evangélikus. Soha nem volt probléma, hogy a bába katolikus. Sőt mi több, többet jártam templomba, mint most, pedig akkor nem lehetett. Gyakori templomba járó voltam. Előjáró, vezetőségi tag voltam a faluban majd húsz évig." Dukkon Jenőné élt-halt a hivatásáért, nagyon szerette a gyermekeket. Indít­tatását otthonról hozta: „Nagyon szép volt a gyermekkorom. Szép nagycsalád­ban nevelkedtem, 5 lány és egy fiú mellett. Mindaddig szép volt, míg ki nem telepítettek bennünket." Már gyermekkorábban megfogalmazódott benne, hogy segíteni szeretne másokon: „Részese voltam, amikor kisebb testvéreim születtek és bántott, amikor kipaterútak minket az édesanyám szülésekor. Szerettem vol­na rajta segíteni, akkor határoztam el, hogy bába leszek." „Minden megtetszett ebben a szakmában, nem tudtam volna az életemet elképzelni nélküle. Annyira bennem volt, hogy én szülésznő lehessek. Én ennél jobbat nem tudok elképzelni, ennél szebb szakmát, mint a szülésznőit. Örülnék, ha ma is vezethetnék le szü­lést." Arra a kérdésemre, nem bánta-e meg, hogy ezt a hivatást választotta, azt válaszolta, hogy: „Nem. Soha, és ha még egyszer előröl kezdeném, akkor is az lennék. Ezt láttam legszebbnek, legjobbnak. Ennél nemesebbet, szebbet elképzel­ni sem tudtam. Mikor azt mondhatja az ember: »Meg van egészséges, fiú, leány. Öröm az embernek, ha mondhatja.«" Amikor azt kérdeztem, mit érzett, mikor kezei között felsírt az újszülött, így felelt: „Hát ezt nem lehet megmondani Zsu­zsi. Ez olyan, mint amikor egy nagy kő nyomja az embert, és mikor megszületik megkönnyebbül, öröm tölti el. A legcsodálatosabb érzés, hogy a kezembe tartom azt a kis életet. Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor elmondhatom, hogy egészséges, szép baba született. Ennél szebbet nem tudok elképzelni." A szakma választásában szerepet játszott az, hogy vallásos? „Biztos, hogy hatással volt a választásomra. A nagyszülők, a szülők, mind nagyon vallásosak voltak. Bakony­gyirót nagyon vallásos falu volt. Gyermekoromtól vallásosán neveltek. Sőt apád is emlékezhet, amikor körbetérdeltük az asztalt és elmondtuk a litániát pénteken, böjtbe. Rettentően összetartotta a családot. Mi is voltunk heten gyerekek és nem volt az, hogy miért vagyunk heten." Erzsi néni tevékenységébe az áldott állapotban levő gondozása, a szülés leve­zetése tartozott bele elsősorban. Közvetített anya és a család, család és közösség, 348

Next

/
Thumbnails
Contents