Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Pilipkó Erzsébet: Egyházi fogadalomtétel Kárpátalján

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. sánál Kemény István koncepcióját vettem alapul, aki a cigányságot olyan etnikus entitásnak tételezi, melynek kulturális sajátosságai környezetétől jelentősen eltérnek. Ez a meghatározás a cigányság mindenkori helyzetét egy önként választott magatartás eredményeként értékeli.

4 Az egyházi fogadalomtétel a református egyházban a korábbi századokban az egyházfegyelem részét képezte, amely a közösségek életének egyfajta szabályozójaként működött. Levéltári forrásokra hivatkozva Horkay Lajos A beszélő kövek с munkájában leírja, hogy a salánki református egyház

5 jegyzőkönyvei kezdettől az egyházfegyelem hathatós gyakorlásáról beszélnek. A fegyelmi bíráskodást a lelkész vezetésével a presbitérium gyakorolta. A megesett nőket kényszerítette, hogy kiálljanak a hajadonok sorából s a „partikus"-ban való penitenciára ítélte, az istenkáromlókat, a templomi botrányt okozókat egyházkövetésre és pénzbírságra ítélte. A templomkerülőket és elmaradozókat maga elé idézte, „és az Istenháza szorgalmas gyakorlására serkentette", s ha ez nem segített, büntetett. Viszálykodó házasok, széttört mátkaságok egyedüli törvényszéke évszázadokon keresztül a consistorium volt. A XIX. század végéig alig volt az életnek olyan megnyilvánulása, ahol a consistorium erkölcsi tekintélyét, ítéletét igénybe ne vették volna a felek és - „egy-két megrögzött gonosz kivételével" - ne engedelmeskedtek volna, megkímélve ezáltal magukat a világi törvényszékek költséges és sokszor szégyennel járó pereitől. A XX. században a világ szekularizációjával, individualizációjával az egyház morális kontrollja, fegyelmező ereje fokozatosan kiszorult a közösségeknek, az élet minden területére kiterjedő hétköznapjaiból. Napjainkban az egyházi fogadalomtétel nem az egyház nyomására, fegyelmezésére történik, hanem egyéni kezdeményezésre, belső indíttatásból: amikor az egyén külső segítség nélkül emocionálisan nem tud megbirkózni konfliktushelyzetével, legtöbbször iszákos szenvedélyével. Salánkon a reformátusok a lelkészükhöz, a görög katolikusok a parókusukhoz, és kizárólag az alkoholizmusban szenvedők fordulnak külső segítségért. A misztikumra nyitott és érzékeny cigányok a számukra megoldhatatlannak tűnő problémáikkal, az alkoholizmuson kívül, házastársi hűségük megerősítése végett a görög katolikus paphoz fordulnak a szolgáltatás igénybevétele céljából. A református lelkész a fogadalomtevők „ügyét" korrektül, diszkréten és racionálisan oldja meg. Az esemény tanúk nélkül - ritkán közeli családtag (feleség) jelenlétében - profán környezetben, a lelkész családi otthonának egyik szobájában történik. A közös bibliaolvasást, kötetlen beszélgetést követően a lelkész megfogalmazza és írásban rögzíti a fogadalomtétel szövegét, amelyet a fogadalomtevő kézaláírásával hitelesít. Az „Isten engem úgy segéljen!" záradék mellett a szöveg legfontosabb kitétele, hogy az adott egyén meghatározott ideig az úrvacsorai bor 340