Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Tánczos Vilmos: A moldvai csángók népi vallásosságának kutatása (Kutatástörténeti összefoglaló)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Összegzés A moldvai csángók vallásos életével kapcsolatos itt felsorolt tudományos kutatások kétségkívül számottevőek, de korántsem elég kimerítőek. Ennek fő oka az, hogy a néprajzi kutatások kezdete óta ritkán adódott olyan helyzet, amikor a csángó kultúra kutatását államilag támogatott intézményi keretben és szakszerű módszerekkel, céltudatosan lehetett volna végezni. Vagy ha mégis voltak ilyen időszakok, akkor egyéb, szellemi természetű nehézségek adódtak. Az ötvenes évek tudományos kutatásainak körét például ideológiai természetű akadályok szűkítették be, az 1990 utáni korszakra pedig a néprajztudomány módszertani elbizonytalanodása és a tudományos kutatások összehangoltságának, célirányosságának hiánya a jellemző. A két világháború között és a kommunista diktatúra utolsó évtizedeiben a moldvai csángó falvakat jóformán meg sem lehetett közelíteni, azok pedig, akiknek ez valahogyan mégis sikerült, mindenekelőtt a kulturális értékmentés, főként szöveg- és dallamgyűjtés szándékával érkeztek a csángók közé, ami kétségkívül alapvető jelentőségű volt, de csak a népi kultúra egyik szegmensét jelentette. Sokan voltak olyanok is, akiknek hiányzott a megfelelő szakmai felkészültségük ahhoz, hogy tudományosan is értékelhető kultúrakutatást végezzenek. A kutatás hiányosságaiból és egyenetlenségeiből adódóan sok területen kellene még fontos alapkutatásokat elvégezni, de a moldvai csángók vallásos kultúrájának vannak olyan területei is, amelyeknek feltárásával a néprajztudomány már elkésett. Noha a jelenkor posztmodern tudományos paradigmái nem kedveznek a monografikus feldolgozásoknak, mégis célszerű volna az elődök hatalmas munkáját - ideértve az archívumok anyagának feldolgozását is - áttekinthetően összefoglalni és könnyebben hozzáférhetővé tenni. Jegyzetek 1 Petrás Ince János: Tudósítások. In: „...édes hazámnak akartam szolgálni..." összeállította Domokos Pál Péter. Budapest, 1979. 1348. (Első kiadása: Döbrentei Gábor kérdései s Petrás Incze feleletei a' moldvai magyarok felől. Tudománytár XII. 1842. 7-31., 67-98., 147-163.) 2 PetrásI.J.i.m. 1352-1511. 3 A századforduló korszakában gyűjtött Wichmanné Hermann Júlia, aki három néprajzi tanulmányt is közölt az északi csángó gyűjtéséből. A nyelvész Rubinyi Mózes ugyancsak ezidőtájt foglalkozott néprajzi adatgyűjtéssel is. 4 Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság. Csíksomlyó, 1931. (2. bőv. kiad.: Kolozsvár, 1934.; 3. bőv. kiad: Kolozsvár, 1941.; 4. kiad.: Kolozsvár, 1942.; 5. átdolgozott kiad.: Budapest, 1987.; 6. kiad.: Budapest, 2001.) 5 Ezekről az intézeti gyűjtésekről Faragó József többször is beszámolt, legkimerítőbben az Ismét a balladák földjén című posztumusz tanulmánygyűjteményében közölt 325