Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Tánczos Vilmos: A moldvai csángók népi vallásosságának kutatása (Kutatástörténeti összefoglaló)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 2. ó. Egyházművészet A moldvai katolikusok középkorban épített kőtemplomai és kolostorai az idők folyamán a bennük lévő művészeti értékekkel együtt elpusztultak.

69 Több XVI— XVIII. századi szerző szól a moldvai csángók fatemplomairól is, amelyek kétségkívül a népi építőművészet emlékei lehettek. Az Aknavásár melletti Szőlőhegy fából készült XVIII. század végi Szent István-templomát az 1980-as évek első felében bontották le,

70 és több ilyen templom létezéséről nincs is tudomásunk. A csángó templomokban még néhol fellelhető régi, magyar és latin feliratos harangok kérdésével több kutató (BOTTYÁN KRISTÓF,

71 JAKI SÁNDOR TEODÓZ,

72 CSOMA GERGELY,

73 TÁNCZOS VILMOS

74

) is foglalkozott. Kevesen tudják viszont, hogy több faluban működnek még a Kolonits István kézdivásárhelyi orgonaépítő által a XIX. század derekán készített orgonák,

75 és hogy ezek némelyikén még a magyar felirat is olvasható. 2. 7. Imák, vallásos népénekek A Szenttel való kapcsolattartást a hagyományos világban a megszentelt tárgyak mellett az orális szent szövegek (imák, vallásos énekek) biztosították. Az egyházi eredetű, de folklorizálódott liturgikus imák közül leginkább az ún. „csángó Miatyánk" szövegének kutatása foglalkoztatta a kutatókat (CSŰRY BÁLINT,

76 MOHAY TAMÁS

77

), hiszen a Tatros városában 1466-ban másolt Müncheni Kódex

78 Miatyánk-szövege a legrégibb ismert magyar Miatyánk-változat (DÉCSY GYULA

79

), amivel a csángó népi változatok is párhuzamba állíthatók. A folkloristák által ugyancsak összegyűjtött és részben már nyomtatásban is megjelent egyéb liturgikus imaszövegekkel (pl. katekizmusszövegek, gyónáskor mondott imák, Hiszekegy stb.) a kutatók eddig érdemben még nem foglalkoztak. A csángó vallásos folklórban egészen a legutóbbi időkig megőrződtek az igen régi eredetre visszamenő archaikus népi imádságok. Ezt a gazdag orális imahagyományt több kutató tárta fel, számottevő terepmunkát is végezve (KALLÓS ZOLTÁN,

80 BOSNYÁK SÁNDOR,

81 DACZÓ ÁRPÁD,

82 TÁNCZOS VILMOS,

83 HARANGOZÓ IMRE,

84 MOHAY TAMÁS

85 stb.). A szövegek szimbolikus képeinek elemzésével és a szöveghasználat körülményeinek bemutatásával TÁNCZOS VILMOS próbálkozott,

86 aki 1999-ben elkészítette az addig összegyűjtött archaikus népi imaszövegek repertóriumát

87 is. Amint ez közismert, a moldvai csángók körében elterjedt magyar nyelvű vallásos népénekek (pl. halottas énekek, nagyböjti énekek, karácsonyi énekek, Mária-énekek, szentek himnuszai, miseénekek stb.) nagyobbik része Kájoni János több kiadást megért (1676, 1719, 1805) Cantionale Catholicum című csíksomlyói énekeskönyvéből származik, és gyakran erősen folklorizálódott szövegváltozatokban maradt fenn. A kották nélküli Kájoni-féle énekeskönyv eredeti dallamait 319