Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lengyel Ágnes: A szombat és az „első szombat” kultusza a népi vallásosságban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Natália nővér Jézustól azt is feladatul kapta, hogy Szűz Máriának, mint a „Világ Győzelmes Királynője "-пек tiszteletét elindítsa, engesztelő templom felépí­tését, és engesztelő rend létrehozását szorgalmazza. A kapott üzeneteket lelkiatyja segítségével közvetítenie kellett a magyar egyháznak. Később XII. Pius pápá­nak is továbbították a nővér feljegyzéseit, aki 1942-ben hivatalosan is megadta Szűz Máriának a „Világ Győzelmes Királynője"címet, ünnepét május l-re tették. Mindezek hatására Mindszenty József hercegprímás is támogatta egy engesztelő templom felépítését, s az engesztelő rend felállítását. Kiadványok sora jelent meg ekkortájt, s létrejöttek az engesztelő imaközösségek is. Az ismert történelmi körül­mények azonban megakadályozták a kibontakozást, majd ezek megváltozásával, az 1980-as évektől új erőre kapott a mozgalom. Imaközösségek alakultak, első­sorban a Rózsafüzér társulatok tagjai jöttek össze a havi első szombati és a he­tenkénti csütörtöki engesztelésre. Jelentős „engesztelő-központ"-tá vált Máriáké ­ménd, Érd, Homokkomárom, Sümeg. Érden a templomban folyik az imádkozás, minden hónap 12-ről 13-ra virradólag, egy látnók atya vezetésével, szentmisék kíséretében. Itt Mária az üzeneteit két látnoknak is közvetíti, s ezeket nyomtatás­ban is kiadják. 40 A budai Kútvölgyi kápolna kegyhelye Regőczi István katolikus pap fáradozásainak köszönhetően vált az engesztelő mozgalom egyik központjá­vá, ahol minden nap tartanak engesztelő imaórát, hármas rózsafüzér-rel. 41 Az engesztelő mozgalom XX. század végi fellendülésében a fentiek mellett sze­repe volt az 1981-ben kezdődött medjugorjei eseményeknek is. A keresztény és mohamedán világ találkozása mentén fekvő jelenési helyszínen Szűz Mária a bé­két, a megtérést, az imádságot és a böjtöt hirdeti folyamatosan. Ajánlja a közössé­gi imádkozást, mint az egyház lelki újjászületésének eszközét. Mária medjugorjei üzeneteit minden hónapban közvetítik a katolikus világba. A terjedés egyik vég­pontja például a balassagyarmati szalézi templom engesztelő csoportja, amelynek vezetője minden hónapban kiosztja a kis gépelt-fénymásolt papírlapokat, Mária éppen aktuális, ún. csütörtöki üzenetei-t, amelyek rendszerint az imádkozásra, böjtölésre, áldozatosságra, azaz az engesztelésre buzdítanak. A kegyhelyeken megnyilvánuló Mária-látomások, üzenetek mellett az engesz­telő mozgalmat erősítik a magánszemélyeknek tett kinyilatkoztatások, mint azt már Natália nővér esetében idéztük. Ilyenek még a Kindelmann Károlyné Szántó Erzsébetnek közvetített üzenetek is, melyek nyomán a Szeretetláng mozgalom ki­bontakozott. Szűz Mária ezen közleményeit voltaképpen a fatimai üzenet folyta­tásának tartják. Kindelmann Károlynénak, a hatgyermekes magyar édesanyának 1962-től jelent meg Szűz Mária, s kérte a már Lourdes-ban, illetve Fatimában kinyilatkoztatott Szeplőtelen Szív titkának további kibontakoztatását, terjeszté­sét. A látnokasszony Lelki napló-jabzn haláláig, 1985-ig jegyezte le az „Ür Jézus­tól és Szűz Máriától kapott üzeneteket." Ezek lényege a bűnbánatra, megtérésre, 277

Next

/
Thumbnails
Contents