Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Ács Anna: Egyházfegyelem egy bakonyalji falu református gyülekezetében a XVIII. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. káromlások, pörlekedések, valamint a családi viszályok is napirenden vannak a gyülekezetben."

5 Természetesen a gyülekezet presbitériuma egyház fegyelmi eljárást indít az említett vétségek ügyében: „Az egyház ügyei rendben vannak s a presbyteriumban leginkább csak a viszályos vadházasságban élők elleni eljárás szorgalmazása érdekében kellett felszólalni."

6 A gyülekezet lelkipásztora Ács Gedeon is érzékeli és látja a szigorú erkölcsi élet hiányát, lelkipásztori jelentésében említést is tesz erről: „Erkölcsi tekintetben a haladás gyengébb. A magyar köznépnél általában elterjedt hibák és bűnök, minők p. tolvajság, tivornyázás itt nincsenek enyészőben. Ezeknek korlátozására a polgári hatósságok nagyon keveset tesznek."

7 A lelkipásztor optimista, és reménykedik egyes erkölcsi vétségek megszűnésében. „A káromkodást és a trágár beszédeket reménylhetőleg a művelődés terjedése ritkítani a honoratior osztálynál s az után a köznépnél."

8 Egyes erkölcsi vétségek viszont kényszerűségből történtek meg: „Versenygő házasok vannak, mint voltak s lesznek mindenkor; az u. n. vadházasság azonban gyakoribb, mint volt a század elsőbb tizedeiben. Erre, mondhatni, rá van kényszerítve a szegényebb sorsú, ki a kért házassági engedélyt meg nem kapja. Az ilyen aztán cseléd-szerződést köt valamely nővel, vagy maga szegődik el szolgának valamely családhoz s nyíltan be nem vallott viszonyban él."

9 A presbiteri jegyzőkönyvek szerint is több egyházfegyelmi eljárásra került sor. Általában kisebb erkölcsi vétségek miatt került az ügy a presbitérium elé. Az emberek káromkodtak, szidták egymást, verekedtek, viszályok voltak, családi problémák derültek ki, de leginkább a házassággal voltak gondok, és ezeket az ügyeket tárgyalta a gyülekezet presbitériuma. Az említett ügyekre vonatkozólag szeretnék néhány példát megemlíteni. 1. Káromkodás 1. Pápa Józsefnek (1823-ban) a polgári bíróságon peres ügye volt Károlyi Mihállyal, és a perben Pápa József számára kedvező ítéletet hoztak. Az ítéletet a vesztes fél Károlyi Mihály nehezen viselte el, és barátaival megtámadta Pápa Józsefet. Öt szidalmazták, és csúnyán morgolódtak. Az egyházi törvény szerint előidézték, megdorgálták és megpirongatták őket. A szembenálló felek között a békesség helyreállt. 2. Bakó Lajos szidta a papot, az egyházat, az egyházi vezetőséget, közben mérgében a temető sövényét is kicsupálta. A presbitérium szerint az ilyen viselkedésért őt felelősségre kell vonni, és a következő presbiteri gyűlésre meg is hívják őt, de erről az ügyről többé nem esik szó. 266