Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Kepéné Bihar Mária–Lendvai Kepe Zoltán: Az őrszentvidi forrás különleges reneszánsza

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Jegyzetek 1 Pál József-Újvári Edit: Szimbólumtár. Budapest, 2001. 157. 2 Magyar törvénytár. I. kötet. Bp. 1899. Szent László első könyve. 22 fejezet. (1092). 3 A pécsi egyházmegye szentkútjait mutatja be összefoglaló jelleggel, Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások és szentkutak. A Jannus Pannonius Múzeum Evkönyve 39. Pécs, 1995. 197-211. 4 Bálint Sándor: Sacra Hungária. Kassa, 1943. 99-128. 5 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest. 1897. 113. (1397: Streleclaca, 1411: Strilechlaka, 1524: Ztrelczylakos). 6 Járás délszlávul am. obcina. A II. világháború utáni kommunista Jugoszláviában alkalmazott, járásnak megfelelő közigazgatási egység. Jugoszláviában magyarra nem egészen helyesen a község szóval fordították. 7 http://www.stat.si/popis2002/si/rezultati/ Ma Szlovéniában a vend népcsoport, kultúra vagy éppen nyelv létezésének néven nevezése nem kívánatos, merthogy ez a szlovén nemzettől állítólagos elkülönülést fejezné ki. Nem kellene ellentmondásként kezelni azon tényt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában élő vendek leszármazottjai ma egyöntetűen szlovénoknak vallják magukat. 8 Toka = tavacska. 9 Gönczi Ferencz: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 299. 10 Csefkó Gyula: Szemgyógyítás szenteltvízzel és a szentelményekkel kapcsolatos hiedelmek. Ethnographia XXXVIII. évfolyam 1. szám, Budapest, 1927. 40-42. 11 Kölnéi Lívia-Balázs Erzsébet: In omni hóra. Minden órában. A tizennégy segítőszent kultusza Magyarországon. Győr, é. n. 9-27. 12 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. Budapest, 1977. 34-37. 13 Incze Dénes: A szentek élete 6. Június. Szeged, 1999. 73. 14 A szentkutak életéről, virágzásáról és fejlődéséről ír Bárth János: „Urusos kút" és Szent László hagyomány Oroszhegyen. Ethnographia 107. évf. 1-2. szám, Budapest, 1996. 73-83. 15 Ziernfeld, Igor: Zdravilne energetske tocke v Pomurju. Maribor, 2002. 18-38. 16 A kegyhelylátogatás egyes elemeinek történeti párhuzamai lelhetőek fel, lásd Vajkai Aurél: Népi orvoslás a dunántúli búcsújáróhelyeken. Magyarságtudomány 1. 1942. 116-139. 17 A kegyhelyek térstruktúrájáról, térhasználatáról lásd: Tüskés Gábor-Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Budapest, 2001. 59-80. 18 A szentkutaknak a búcsújárásban betöltött szerepéről ír Bálint Sándor-Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Budapest, 1994. 214-230.