Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - S. Lackovits Emőke: Megszentelt helyek, gyógyító és csodaforrások a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyében, különös tekintettel a Bakonyra és a Balaton-felvidékre

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. szeresen kijárt a két település népe, sőt, a Sümegre gyalogosan zarándokoló búcsúsok is megálltak itt. Vizét gyógyító erejűnek tartották, amely a bőrbetegségek, izületi bántalmak, szembajok gyógyítását szolgálta. Szenteltvízként kezelték, aki megállt itt, kezét a vízbe mártva keresztet vetett magára. Mária ünnepeken minden alkalommal és tavasztól őszig vasárnap délutánokon rendszeresen kijártak ide a tapolcai és a zalahalápi hívek. Igazi zarándok körmenetekben érkeztek az előimádkozó vagy az előénekes vezetésével. Pap ugyan soha nem ment velük, de templomi zászlókat vittek magukkal. A halápiak húsvétkor is kimentek ide, piros tojást téve a gyógyító vizű forráshoz. A fiatalok pedig, lányok, legények nyári vasárnapokon virágot szedtek a környéken és szent énekeket énekelve mentek a szent kúthoz. A virágot az itt lévő, lemezre festett, Szűz Máriát az Istengyermekkel ábrázoló képhez tették. A kút két oldalán egy-egy fakereszt is állt fém korpusszal. Először a fiatalok is imádkoztak, majd énekeltek, ezt követően pedig játszottak. Igaz, hogy nem alakult itt ki igazi búcsújáró hely, azonban a hívek rendszeresen felkeresték és zarándokhelyként kezelték. Aki első alkalommal jött el ide, úgy, mint a búcsújáró helyeken, búcsúi vagy mosdatott keresztanyát választott magának, aki a szentkút vizével megmosta őt. Sőt, Mária ünnepeken, a nagy zarándoklati alkalmakkor még a bábosok és a márcot árulók is felverték itt sátraikat.

27 A szent kút közelében állt egy erdészház. A kutat és környékét az itt lakó erdész felesége gondozta. A XIX. század végétől egészen az 1950-es évekig a szent kút környéke kedvelt helye volt a diákoknak Madarak és Fák Napján, valamint a táborozó cserkészeknek is. A bauxitbányászat eredményeként a kút vize az 1960-as évek végére elapadt, majd az építmény is összedőlt 1980-ra. 1984-ben a Tapolcai Városszépítő Egyesület összeszedte a köveket és Tapolcán a Kistó mellett felállította a kút építményét, amelybe Udvardy Erzsébet festett szentképet. Az egészet 1990-ben Nagyboldogasszony ünnepén szenteltették fel.

28 A következő, csodatevő vízzel rendelkező hely Bakonyszentlászló belterületén található, az Ivókút vagy Vak Bottyán-forrás, amit kúttá képeztek ki. Vizét gyógyító erejűnek tartották. A hagyomány szerint Bottyán János kuruc generális is ennek a vizével gyógyíttatta magát.

29 Vajkai Aurél még 1937-ben lefényképezte, amint belőle vizet vesznek. (7. kép) Veszprém Jutas-pusztán за. erdőben egy cserfa alól tört fel egy olyan forrás, amely vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. Rab Mária forrásnak nevezték, a Rabkiváltó Boldogasszonyról. Vitéz Markóczi vezérőrnagy fedette be, építtette ki a környékét az 1900-as évek elején. A csodás gyógyulásokról, amelyet a forrás vizének köszönhettek a zarándokok, a körülötte lévő fákra elhelyezett hála-táblák tanúskodtak. A hívők kegyhelynek tekintették, bár a katolikus egyház nem ismerte el. Veszprémből a Temető-hegyről rendszeresen zarándokok sokasága kereste fel a helyet az 1940-es évek második feléig, sőt, még az 1970-es évek 226