Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Vass Erika: A lélek színeváltozása a csíksomlyói búcsú példáján keresztül

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. órakor kezdődik a kegytemplomban a gyimesiek miséje, ezt követően negyed 9 körül indulnak haza. Az indulást megelőzően a kegyhely előtt fölállnak egymás mellé a keresztalják, és elbúcsúznak a Szűzanyától: a lobogókat és a feszületeket háromszor hajtják meg a templom felé. Visszafelé több időt töltenek el egy-egy településen: most már nem kell a misére sietniük, ezért megkerülik a csíkszentmiklósi templomot, illetve betérnek Csíkszépvízre, és hosszabb úton érik el a déli pihenő helyét. Gyimesfelsőlokon a templom előtt elbúcsúzik egymástól a menet két része; a gyimesbükkiek és középlokiak a gyimesközéploki templomig folytatják útjukat, és a napot misével fejezik be. Ezen jelen vannak a zarándokokat a falu elején csoportosan, lobogóval fogadó középlokiak is. A hétfő a négynapos zarándoklat legrövidebb és legszebbnek tartott része. A gyimesbükkiek viszonylag gyorsan, dél előtt hazaérnek, útközben betérnek a bükki templomhoz is. A helybeliek az út során számos helyen virággal fogadják a zarándokokat: előttük virággal szórják be az utat,

5 illetve ismerősöknek, rokonoknak virágcsokrot is adnak. A zarándokokat a falu mindkét részében, Bükkön és Gyimesen is csoportosan fogadják az otthon maradottak. Ilyen alkalommal mindhárom gyimesi településen az a szokás, hogy a fogadók és az érkezők háromszor egymás felé hajtják lobogóikat. A gyimesi templom zsúfolásig megtelik a misére. A mise idejére az oltár elé helyezik a búcsús keresztet, a szertartás végén pedig sokan (főleg idősek, de fiatalok is) az oltár elé járulnak, hogy megcsókolják a feszületen levő Krisztust. 1. A gyimesi idősek A gyimesiek lelki világát legjobban Székely László jellemezte: „A csángók testi-lelki alkatuknál fogva a tényeket átélik, megelevenítik, eidetikus típusuknál fogva szinte látják a szenvedő Megváltót... A gyimesi csángó misztika központi eszméje Krisztus szenvedése; ez egész életüket átjárja. A szenvedés felfogására, az együttszenvedésre... különös lelki alkatuk van. Megrettenti őket különösen az égiek szenvedése: elsősorban a Teremtő Isten, a Mennyei Atya bánata és a Szentlélekisten szenvedése a hét főbűn miatt, de leginkább Krisztus szenvedése okozza fájdalmukat: ezt számtalan képben elevenítik meg, mert úgy érzik, ezzel enyhíthetnek a Megváltó fájdalmain."

6 A három gyimesi településen lakó idősebb nemzedék volt az, amely 1990-ben felelevenítette az 1949-ig zajló búcsújárást. Azóta is rendszeresen részt vesznek a zarándoklaton, ha egészségük engedi. Akadnak 60 évnél idősebb emberek is, akik gyalogosan teszik meg ezt a négynapos utat, és kocsira csak akkor szállnak, amikor Gyimesfelsőlok után átkelnek a hegyen. Sőt, ők azok, akik Csíksomlyóra érve a benzinfüstben és porban is rendületlenül énekelnek, miközben a menet nagy része fölbomlik, s a fiatalabbak már csak arra koncentrálnak, hogy feljussanak a mise helyszínére. Számukra épp a közös ének209