Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Demeter Éva: A csíkszentkirályi „Jézus-őrök” viselkedése, magatartása Nagyszombaton

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. funkcióvesztetté válik. A csoport eredeti céljának megfelelő működése alatt is csak részben tölti be funkcióját, hiszen éjszaka nem őrködnek, de el sem kezdik az őrködést nagyszombaton este, mint pl. a szomszédos Csíkszentimrén. Enyhülnek a legénycsoporttal szemben támasztott elvárások: a fegyelmezett, katonás viselkedés csupán a templomban válik kötelezővé. A legények számára ez megkönnyíti az egész napos szolgálatot. Hiszen komoly önuralomra van szükségük az őrködés tízpercnyi ideje alatt is, hogy ellenálljanak a gyermekek nevettetési kísérleteinek. A szokás fennmaradását ezek a kompromisszumok biztosítják. Ilyen értelemben nem negatív, hanem pozitív változásnak értelmezhetjük. Ezek a kompromiszszumok fokozatosan változtatták meg a szokást, de természetes módon. Sem a pedagógusok, sem az egyház nem avatkozott be a folyamatba. 9. A szokás mint látványosság Először а szokások paradigmatikus tengelyén, azaz más húsvéti szokásokhoz viszonyítva taglaljuk a kérdést, majd a szintagmatikus tengelyen: a falu más vallásos ünnepi szokásával - a templombúcsúval — hasonlítjuk össze. Kívülálló érdeklődők a gyűjtőkön kívül nem voltak 2005-ben. Az előző években a Duna Televízió készített filmet a szokásról. A legények elmondták, hogy érdeklődők voltak az elmúlt években is, akik újság számára írtak cikket. Ennek ellenére állíthatjuk, hogy turisztikai vonzerőként még nem fedezték fel a szokást. A kiadványok ráirányíthatják a magyarországi (és nemcsak) turisták figyelmét a szokásra. Például a széles közönséget célzó Erdély - Székelyföld fényképalbumban két kép szerepel a szentsírőrzésről, viszont mindkettő Szentimrén készült és a szövegben nincs utalás arra, hogy a szomszédos Csíkszentkirályon is él a szokás.

19 Az őrségváltás vonzó látvány a turisták számára, például a krakkói vagy prágai vár őrségváltását nézik, fényképezik. A rövid esemény többszöri ismétlődése monotonná válik, az esti mise és a körmenet látványának követéséhez pedig, a misét is végig kell hallgatni a túlzsúfolt templomban. Talán ez az oka, hogy nem volt jelen akkora közönség, mint Apácán a kakaslövés alkalmával, vagy Szörcsén a húsvéti szánozáson. Az apácai kakaslövés turisztikai vonatkozását Pozsony Ferenc taglalja. A szokás a szűkebb térség értelmiségi fiataljainak ünnepévé fejlődött. Már az 1980as évektől vonzotta a hazai és külföldi nézőket, filmeseket, fotósokat.

20 Háromszéken Kovászna megye Művelődési Központja a 2005-ös évet a népszokások évének hirdette meg. A bölöni farsangtemetésre, a szörcsei húsvéti szánozásra, a vargyasi szüreti bálra buszt szervezett Sepsiszentgyörgyről.

21 A közönségnek a szokásokra kifejtett hatását a Szörcsén és Tamásfalván élő húsvéti szánozás 2005ös lezajlása bizonyítja. Mindkét faluban elindult a csapat, de elkezdett zuhogni az eső. Tamásfalván behúzódtak a kultúrház melletti épületbe, majd több órányi 173