Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Demeter Éva: A csíkszentkirályi „Jézus-őrök” viselkedése, magatartása Nagyszombaton

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. van az imazsámoly. Más falvakban az is szokásban van, hogy a pénz mellett piros tojást is tesznek a szentsírhoz. Ez a papot illeti, ha nem él a szentsírőrzés szokása a faluban. Csíkszentdomokoson és Csíkszentimrén az őrök kapják meg.

7 A piros tojás eredetét magyarázó legendamesék egyik román változata szerint a Jézus sírját őrző férfiak kövekkel fegyverkeztek fel a Jézus testét ellopni akaró keresztények ellen. Amikor az Isten angyala a sír felé közeledett, hogy elgördítse a követ, a mellükből elővett köveket dobálták felé, de a kövek piros tojásokká változtak, az őrök pedig kővé váltak.

8 Arra világít rá ez a legendamese, hogy a pirostojásnak is fontos szerepe volt a szokásban, ez esetben nemcsak a Jézus vérére emlékeztet, hanem arra a csodás eseményre, amellyel Isten megvédte az ő angyalát és megbüntette az ellene támadókat. A szentsír-őrzéssel párhuzamos szokás leírását közli Moldován Gergely Nagylakról. A románok jutalmat tűztek ki annak, aki éjszaka a cinterembe lopózik és ellopja a toka (fából készült hangkeltő eszköz) körüli piros tojásokat, majd elmenekül. Legények őrzik éjjel a tokát, ha megfogják az illetőt, köteles két veder bort fizetni a legényeknek és piros tojással megkerülni a tokát.

9 2. A csoport szerveződése A csoportot hat pár őr és egy vezető alkotja. Egyik tisztségnek sincs egységes megnevezése: Pozsony Ferenc gyűjtésében az őröket gárdásokn&k a vezetőt felvezetőnek nevezték, 2005-ben előbbieket Jézus-öröknek, utóbbit királynak titulálták.

10 Ismerik a szokás korábbi gyakorlatából a csoportba való bekerülés feltételét: frissen leszerelt katonaviselt legénynek kellett lenni. Ezt azért nem tarthatják be, mert túl kevés ilyen státusú legény van. Ezért a csoport tagjai között vannak olyanok, akik több éve leszereltek és sokadik alkalommal vesznek részt a szokásban, és vannak katonaság előtt álló fiúk is. Szélesedett tehát a korcsoportok szempontjából a határ, de házasember még most sem kerülhet be a csoportba. A nemi csoportok szerinti kiválasztás kritériuma nem változott: kizárólag legények vehetnek részt a szokásban. Ennek nyilvánvalóan az a logikus magyarázata, hogy a Jézus sírját őrző római katonák férfiak voltak. Ha más szokásokhoz hasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy Csíkszentkirályon a Szentsírőrzés szervezésénél csupán kis mértékben térnek el a korábbi szabályoktól a csoportba kerülés feltételeit tekintve. A betlehemezés esetén hagyományosan minden szerepet legények játszottak.

11 Napjainkban a női szerepeket (Máriáét mindenképpen, de az angyal szerepét is) tulajdonképpen visszafoglalták a lányok. A katolikus egyházi szertartásokban részt vevő ministránsok sorában ma már kislányokat is találunk. Kézdiszentléleken 1989 után a betlehemezést azok az idős házasemberek újították fel, akik több évtizeddel korábban legényként alkották a csoportot.

12 Görbepatakán (Gyimesfelsőlok) az a házasember, aki gyerekeknek betanította a szokást, az öreg pásztort alakítva a játékban is szerepel.

13 168