Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Olosz Katalin. Unitárius iskolások karácsonyi és húsvégi veszekedő versei

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Te sem vagy, barátom, Úgy látom, még hadnagy, Hanem mint én, éppen Egy rongyos koldus vagy. Hogy kívánsz csatázni Ellenem ok nélkül? Hiszen nem hagytalak Talán szemed nélkül?! Nem szűkölködtem én Te tanácsod nélkül, Mért szólasz hát hozzám Közben jövés nélkül? - Elég okom vagyon Veled közbe jönni, Mert ma egy ártatlant Meg akartál ölni, És egy lopott puskát Tűzhöz tettél főni. Ugye, nagy kupec vagy, Te barátom, földi? Én nem kívánom te Ismeretségedet, Mégis megjelented A keresztnevedet. Tán azt tudod, hogy nem Esmérlek tégedet, Hallgass, mert megkötöm Mindjárt a nyelvedet. Szólj hát, ne tagadd el Amit tudsz felőlem, Amit kitanultál Még eddig belőlem. Beszéld ki szaporán, Takarodj előlem, Különben gyilkos Azt mondják felőlem. - Éppen nem hibáznak Kik rólad azt mondják: Nagy tolvaj vagy, azt is Helyesen gondolják. Ennek valóságát Tudni ha akarják, Címedet hátadon Felmetszve találják. - Egyet se szólj többet, Beste kutya lélek, Hát immár miattad Ilyen módul éljek. Mindjárt egyszeribe Ügy szemedhez érek, Hogy ítélet napkor Sem kapod meg, félek. - Hogy kívánsz engemet Te álnokságoddal, Hát ez megegyezik Te királyságoddal, Hogy ily ellenkezőt Mondj igazságoddal. Csakugyan nem szököm Mindjárt ki bőremből, Sinort még nem fontak Soha is szőrömből, Ha pedig úgy leszesz, Mint értem eszemből, " Visszaadom, hidd meg Még lehetségemből. - Elég ez, te fagyos csap, Sajnálom eszedet, Hát micsoda okból