Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
IV. Vallásos népszokások - Lukács László: A karácsonyi jászol, a karácsonyfa és az adventi koszorú megjelenése a szakrális térben
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Nem is egy fát hoztunk olyankor, hanem rendszerint négyet. Az iskolás gyerekekét, a magunkét, az „Öreg"-ét meg a nagymamáét. Nagyság szerint sorolom fel őket. Az iskolás gyerekeké volt a legnagyobb, hiszen az a kocsiszínbe, a Sárpentelén fellelhető legtágasabb helyiségbe került, annak plafonja, pedig magasabb volt az ebédlőénél. Nagyanyámnak viszont, aki a kert túlsó végén épült „Kislak"-ban székelt, jóval kisebb karácsonyfa kellett. Huszonnegyedikén már reggeltől kezdve a kocsiszínben foglalatoskodtunk. Akkorra kiürítették, kitolták belőle a különféle hintókat-kocsikat-kordékat, egymás tetejére állított szánokat, helyettük hosszú asztalokat sorakoztattak a falak mellé, köröskörül. Középre pedig a nagy karácsonyfát állították. Azt díszítettük. Létrára kapaszkodva aggattuk rá a szokásos miegymást, még a legnehezebben elérhető ágvégre is csíptettünk gyertyatartót. Aztán nagy szakajtóvékában hordtuk be az iskolás gyerekeknek szánt ajándékot. Mindenkinek jutott meleg ruha, vastag kesztyű, játékszer meg irdatlan nagy dióskalács. Az asztalokon szép sorjába teregettük a fényes papírba takart csomagokat. Mindegyikre gondosan készült névcédulát tűztünk.. ." 35 A vajtai (Fejér m.) Zichy-kastélyban minden esztendőben 4 méteres karácsonyfát állítottak. Gróf Zichy Aladár földbirtokos az uradalom valamennyi dolgozójának karácsonyi ajándékot adott. A férfiak pénzt, a kastélyban dolgozó belső cselédség nőtagjai ruhaanyagot kaptak. Karácsonyeste a grófi család tagjai terítették meg vacsorához az ünnepi asztalt, ahol a belső cselédek foglaltak helyet, akiket most munkaadóik szolgáltak ki. Pátkán (Fejér m.) báró Ivánka László uradalmában minden cselédcsalád valamennyi gyermeke karácsonyi ajándékba kapott egy kis csomagot, amiben szaloncukor és csokoládé volt. Sárosdon (Fejér m.) már az 1880-as években állítottak karácsonyfát. A fenyőágakat lopták, süteményt akasztottak rá, feltették a falra. A gyerekeknek cukrot, diót, ruhaneműt ajándékoztak. Sárbogárdon (Fejér m.) már az 1880-as évek végén megjelent a karácsonyfa. Otthon sütött szív- és csillag alakú süteményt, almát, diót, szőlőt, mézesbábot kötöztek rá. Vízkereszt napján (január 6.) bontották le. Sárszentmiklóson is már az 1890-es években ismerték a karácsonfát, cidrusfát. A gyerekeknek állították, de egyéb ajándékot ők sem kaptak. Tácon (Fejér m.) az 1880-as években állították az első karácsonyfákat, de csak az 1900-as években vált általánossá a karácsonyfa állítás. Mézeskalács tésztából sütött kosárral, papuccsal, eper alakú süteménnyel díszítették. 1984-ben 103 éves adatközlőm, Vajda Istvánná Kis Etelka (szül. 1881) elmondta, hogy gyerekkorában Vereben (Fejér m.) már volt karácsonyfájuk. Édesanyja madár alakú kalácsot sütött, amit a fára akasztottak. Ezen kívül egy kevés szaloncukor, alma, dió, szőlőfürt díszítette. Szüleinek 18 hold földje, hét gyermeke volt. Válón (Fejér m.) már a XIX. század utolsó harmadában elterjedt a karácsonyfa. A szülők almát, diót, cukrot 123