Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Corol Artur: Altorjai Márton Miklós deák feljegyzései, 1702–1734

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Coroi Artúr Altorjai Márton Miklós deák feljegyzései, 1702-1734 Altorjai Márton Miklós deák 1702 és 1734 között vezetett, de a korábbi időszakokra utaló feljegyzéseket is tartalmazó jegyzetfüzetét Gábor Zoltán plébános úr találta meg az 1980-as évek elején, az altorjai plébánia tetőzetének javíttatása során. Veszély Károly az altorjai plébánián őrzött XVII—XIX. századi iratokról ad hírt, amelyek e plébániára, a háromszéki, majd Kézdi-Orbai katolikus főesperességre vonatkoznak.

1 Napjainkban az altorjai plébánia irattárának legrégebbi darabja Altorjai Márton Miklós deák jegyzetfüzete.

2 A többi, Veszély által említett irat ismeretlen helyen lappanghat, és a türelmes kutató talán hollétükre vonatkozó utalásokat találhat a plébánia 1840 és 1958 között keletkezett, ma is meglévő irataiban, jegyzőkönyveiben. Egy részük az 1916-os vagy inkább az 1944-es meneküléskor pusztulhatott el vagy kerülhetett ismeretlen helyre, mint a XIX. század végétől kezdve vezetett, nem túl értékes, 1944 ősze óta senkitől sem látott Domus História? A régi iratokat azok az állambiztonsági vagy rendőri szervek is elvihettek, akik az 1956-ban elkövetett állam- és rendszerellenes szervezkedés vádjával Ábrahám Árpád plébánost 1957-ben letartóztatták.

4 (Úgy tűnik, Altorjai Csoboth János egészen 1939 karácsonyán bekövetkezett elhunytáig még tanulmányozhatta azokat.

5

) A közönséges cérnával összevarrt, házilag előállított füzet fedőlapja több magyar és latin nyelvű kézirat és egy latin nyelvű nyomtatvány papírlapjaiból készült, melyeket lisztcsirizzel ragasztottak össze, gerincére és éleire erősítésül egy pergamenre írt, latin nyelvű kódexlap csíkokra vágott darabjait ragasztották: a nyomtatvány és a pergamen egyaránt valamilyen teológiai munka vagy szertartáshoz használt kézikönyv töredéke.

6 Jegyzetfüzet voltára vall a folyamatosság hiánya, az emlékeztető jellegű vagy nyersfogalmazványnak tekinthető feljegyzések szerkezete és elrendezése, a feltehetően utólagos lapszámozás megszakadása stb. (A per kikiáltásakor, aproclamatakot felolvasandó, a per tárgyát, a perre okot adó ügy, eset, esemény időpontját, a pereskedő felek nevét / leánynevét, családi állapotát, társadalmi állását, az idéző bírói fórum és a prókátorok nevét, a tárgyalás helyét és időpontját

7 kötelező módon tartalmazó idézésnek például alig néhány eleme található meg.) A feljegyzéseket készítő Márton Miklós deák (1660-1735)

8 kézírását más iratokból jól ismerjük, róla magáról is elég sokat tudunk: a jegyzetfüzetben néhányszor előfordul a saját neve is, a fedőlap készítéséhez használt levelek egyikét ő írta 59