Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Corol Artur: Altorjai Márton Miklós deák feljegyzései, 1702–1734

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 11-én elhangzott mondása ezek szerint azt jelenti, hogy az ördög adta-teremtette vagy szállta meg az őt eklézsiakövetésre ítélő pap, deák és megyebírák lelkét. A jelek szerint a faluban általánosan elfogadott lehetett az a hivatalos vallási nézet, hogy Isten szuverén módon, közvetítők nélkül rendezi a világ dolgait (lásd fentebb Borbándi Györgyné esetét), amire még két példát találtunk: 1718. I. 28. „Az Temetőben Felszegi részen valóban réssé lévén Botos Andrásnak igazat fogada hogy fel teszi mihelt az Isten az földet meg engeszteli."

36 1730. VII. 15. „Tasaly Mihályné ... az oktalan állatokot se szidgya ördög teremtettének mert.az Isten teremtett mindeneket."

37 Tölcséres Jánosné mondása rávilágít az özvegynek arra az elképzelésére is, hogy a világ dolgait közvetítők nélkül rendező Isten ugyancsak közvetítők nélkül, személyesen ítéli meg a benne hívők cselekedeteit és személyesen is bünteti őket, tehát a közvetítők ténykedése istentelenség. (Hangsúlyozzuk, hogy Tölcséres Jánosné a római katolikus vallásban nevelkedett, hívő katolikus asszony volt.) Valaki (sajnos kilétére nem derül fény) épp ezt a gondolatmenetet folytatva juthatott arra a sajátos következtetésre, hogy enyhén szólva káromló, sőt szentségtörő imájával is közvetlenül Istenhez fordulhat: 1703. „Ollyan mocskos Szókkal, hogy az Klastromhoz járatt azon könyörgött az Istennek keze fel emelve hogy Salva venia az ő mezittelen seggit valagát rágjam az más világon is, mert úgy mond te szentes aszszonynak tartod magadot te hamis Lelkű."

38 Altorján ugyancsak asszony szájából hangzik el egy általában csak hivatalos aktusok során megkövetelt és kimondott eskü is: 1718. V. 20. „Szász Györgyné kezdette mondani Kovács Mártonnénak hogy hol a' lelked hogy aval vádlottal bé hogy nállunk ittak volna mert nállunk nem ittak, s-arra mondotta volna Kovács Mártonné hogy Isten ugy segéllyen az Felső Torjaij Égett bort tőllem hordatátok és.hozzátok, s-azt meg ivátok, s-arra hamisgatta Szász György Kovács Mártonnét."

39 (Kovács Mártonnénak is volt ez-az a rovásán az évek során.) A cinterembeli, a templombeli és a búcsújáró menetbeli helyekért folytatott veszekedésekre, taszigálódásokra csak egy-egy példát hozunk fel: 1703. „Comprobállya Kovács Danielné Szabó Ferenczné ellen hogy az mint az Czinteremben, veszekedtek egy mással, mindeneknek indittó oka Szabó Ferenczné volt. E contra Szabó Ferenczné is comprobállya, hogy nem ő volt az indittó oka az veszekedésnek, hanem Kovács Danielné, kés sem volt nálla, ha mit mondott pedig Kovács Danielnének, ő is Taliót adott néki. E contra az Actrix is comprobállya hogy taliót nem adott. Azt is comprobállya az Actrix, hogy más hellyeken is illetlen szókkal diffamálta az Incta, és hány hellyeken."

40