Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Varga Éva Teréz: Remete Szent Pál fiai Pápán

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. fikálódás problémaköre volt. 1979-ben dr. Mithay Sándor pápai múzeumigazgató felkérésére az Iparművészeti Múzeum munkacsoportja végzett nagyarányú felméréseket a kriptában. Ennek köszönhetően 57 koporsóról készült szakszerű leírás és fotó. László Emőke osztályvezető kihangsúlyozta, hogy a művelődéstörténet szempontjából mennyire fontos volna a kripta anyagának megmentése. Mindez pusztába kiáltott szónak bizonyult. Az azóta eltelt csaknem három évtized alatt visszafordíthatatlanul megindult az anyag végső pusztulása. Az 1920-as években a csintalan gyermekek kártételei ellen a szellőző nyílásokra szerelt dróthálók tönkrementek. Ennek köszönhetően 1985 körül lelkiismeretlen építőmunkások nagy mennyiségű építési törmeléket zúdítottak le a kriptába. Esterházy Imre koporsója alig látszik ki belőle. Ugyancsak a 80-as évek közepén csőtörés volt a gimnázium épületében, s a kiömlő folyadék a legmélyebb pont felé igyekezett, egyenesen a kriptába. Az ennek kapcsán történt múzeumi terepbejáráskor azt tapasztaltuk, a polgári koporsók egy jelentős része kettesével a nátsó lejárattal szembeni folyosó közepén többé-kevésbé rendben volt elhelyezve. Különös figyelmet érdemel az ossariumhoz közelebbi részen, a kettős sor jobb felén levő sérült koporsó. A benne nyugvó, még halálában is szép arcú fiatal nő ölében parányi, selyem gyermekcipőcske nyugodott. Mára sem ennek, sem a középső kettős sornak nincs nyoma. A polgári koporsók - többjük szétesve - az ossarium körüli körjáratban találhatók. Nagyobbik részük rendszertelenül egymásra halmozva.

62 Időközben napjaink szemete is lejutott a koporsók közé. 2005. nyarának hatalmas felhőszakadásai végleg tönkretették a lejáratot, s lassan minden az enyészeté lesz. Egykori jótevőinek, pálosoknak, bencéseknek, s a város jeleseinek így fizet a hálátlan utókor. Jegyzetek 1 Kisbán Emil: A Magyar Pálosrend története. I. köt. (1225-1711) Bp, 1938. 15. 2 Kisbán E. i. m. 16. Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Budae, 1829-1844 által idézett forrás 1215-re teszi a kolostor alapítását. Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban. Veszprém, 1929. alapján, Bp-n, 1985-ben megjelent utánnyomása, 71. Bakonyvári Ildefonz: A Pápai Kath. Gymnasium története a Pálosok idejében Pápa, 1896.11. szintén 1215-re teszi. 3 Kisbán E. i. m. 17. Bakonyvári i. m. Pápa, 1896. 11 ennek ellentmond, mert ő 1270re teszi az építés időpontját. 4 Bakonyvári I. i. m. 12. 5 Szentek élete az év minden napjára / szerk. Schütz Antal I. Bp., 1932. 58-61. 6 Kisbán E. i. m. 11. 7 Schütz A. i. m. 61. 8 Kisbán E. i. m. 12-13.