Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Barabás Hajnalka: Az egykori Kézdiszék református egyházainak feliratos és díszített ónedényei

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. rt С С j Vi s о rt С С 28 •M N и <D кч & и rt "Я Рч IM С с <и (Л <и N (Я О Albis ­­­­­Alsócsernáton 2 1 ­2 5 Bita 1 ' ­1 ­2 Dalnok 3 ­1 1 5 Felsőcsernáton 2 — ­1 3 Feltorja 2 1 ­4 Ikafalva 1 ­1 3 Kézdivásárhely 1 ­­­1 Lécfalva 2 1 2 6 Maksa ­­­1 1 Martonfalva 1 ­1 3 Márkosfalva 1 1 1 4 Mátisfalva lés 2 ónfedeles, mázas kerámia 1 2 3 7 és 2 mázas kerámia Összesen 17 és 2 mázas kerámia 7 7 23 44+2 mázas ker. 1. táblázat: A kézdiszéki református egyházmegye mai ónkészlete Az óntárgyak a mindennapi használatban a XVI. század elején már elterjedtek Magyarország egész területén, de akkor még nem kerültek egyházi tulajdonba, csak a reformáció után 50 évvel. A katolikus egyházi előírások szerint a konsza­krált ostyának lehetőleg nemesfémmel kellett érintkezni, ezért még napjainkig is a réz úrmutatók lunuláját, vagy a réz kelyhek, cibóriumok kuppáját és a paténát is arannyozzák vagy aranyozott ezüstből készítik. Az ónból készült liturgikus edények tehát hiányoztak a reformáció előtti korból, és csak azt követően — pon­tosabban az 1562-es debreceni hitvallás megszületése után - szivárogtak be a temp­lomokba. A fent említett Debrecen-egervölgyi zsinat a következőképp határozott a liturgikus edényekről: „Az írás ivóeszközről vagy pohárról emlékezik. Tehát 443

Next

/
Thumbnails
Contents