Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Jánó Mihály: Kire nyilaz a kun? (Adalékok a Szent László-legenda ikonográfiájához)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. E szokatlan motívum töredékét feltételezhetjük a maksai (Moacsa, Románia) református templom Szent László-ciklusában is. A XIV. századi falképek a templom 1893-ban történt átépítése során megsemmisültek.

15 Azt megelőzően viszont Huszka József több akvarell-és pauszmásolatot, valamint fényképet készített a falképekről.

16 A Szent László-ciklus üldözés-jelenetéről készült, részletgazdag akvarellmásolaton, Szent László gloriolája mellett, szintén töredékesen látszik a drapéria, amelynek feltételezhető további részei a freskós vakolatréteggel együtt elpusztultak. Ez esetben sem lehet szó zászlóról: a néhány vonallal jelzett, lebegő, redőzött, sárga drapéria formai jegyein túl azért sem, mert a kunt egymagában üldöző Szent Lászlónak mindkét keze foglalt, egyikkel a sávozott pajzsot, másikkal pedig a dárdát tartja. Ezen kívül a menekülő kun, a Szent László feje fölött elhelyezkedő drapériára nyilaz, s mintha a nyílvessző útját követné, fölfelé néz. Huszka József a MOB-nak küldött jelentésében minderről a következőképpen vélekedik: „A kunt űző király előtt egy nagy sárga lepel látható. Ez teljesen új, eddig nem tapasztalt elem. Úgy látszik a leány ledobott kendője."

17 (3. számú kép) A bögözi és a maksai, erősen roncsolt drapériatöredék alapján csakis feltételesen gondolhatunk a Madonna ábrázolására. Szűz Mária és Szent László ilyen típusú ábrázolása nemcsak a reánk maradt Szent László-ciklusokban, hanem a XVI. század előtti, magyarországi művészetben általában ismeretlen. Szent László ábrázolása a Madonnával kapcsolatban az 1490 körül készített vitfalvi oltáron jelenik meg Szent Istvánnal együtt, a kortárs ferences ideál: Istent követő, jó király, párhuzamaként. Majd Szent László ikonográfiájában a holdsarlós Madonna II. Ulászló király 1500-tól vert guldinerein tűnik fel.

181920 Témánk szempontjából az egyetlen számbavehető emlék, a XIV században festett Magyar Anjou Legendárium, amelynek Szent László-képsorában Szűz Mária Szent László gyógyítójaként jelenik meg a históriához csatolt képen.

2122 A Legendáriumban Szent László, Levárdi Ferenc értelmezése szerint: »... a leány képében tulajdonképpen Máriáért harcolt, s Mária segítségét érdemelte ki."

23 Továbbá, a Dubnici Krónikában Szent László alakjáról és az őt segítő Szűz Mária említéséről Marosi Ernőt kell idéznünk: „Ebben az elbeszélésben a szent váradi kultuszhelyének hagyományához kapcsolódó mondákról van szó, köztük a csata idején a székesegyház sekrestyéjéből eltűnt, s azután átizzadva megtalált koponyaereklye csodájáról. A királynak a székelyek és a tatárok csatájában való megjelenését is a szentnek a székesegyház előtt álló bronzszobra ihlethette [...] A szent Lászlónak megjelenő s őt a harcban vezető Szent Szűz ugyancsak váradi sajátosságra, az alapító királynak és a püspökség tituláris szentjének kapcsolatára emlékeztet." Végül, Kerny Terézia egyik tanulmányában, a Dubnici Krónika elbeszélésével kapcsolatban megállapítja: „Az írott források elemzésénél nem vonhatjuk kétség-