Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Jánó Mihály: Kire nyilaz a kun? (Adalékok a Szent László-legenda ikonográfiájához)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. nagyrészt megsemmisült.

5 A töredékesen megmaradt jelenetek még értelmezhető része a regiszter alsó felén követhető, a képsor felső fele szinte teljesen elpusztult. Egyetlen jelenet, a szóban forgó ütközet kompozíciójának egy része maradt viszonylag épen, de az átépítéskor ennek felső fele is roncsolódott. Itt helyezkedik el a szintén sérült kérdéses képelem, amely nem más, mint egy finom, lendületes vonalakkal kontúrozott, fehérrel festett drapéria. A kavargó ütközet fölött lebegő drapéria, egy enyhén megdőlt, ülő figura öltözetét sejteti. Ülő állapotra utalnak a behajlított térdet követő ruharedők. A drapériával burkolt, deréktól fölfelé sajnos elpusztult alak képi jelentésére, az eseményben betöltött szerepére rávilágíthat az a jól látható mozzanat, amint egyszerre három nyílvessző repül a ruhadrapériára anélkül, hogy a ruhába belefúródna, a negyedikre épp most készül egy kun, kifeszített íjával rálőni. Ezek után aligha lehet elmondani, hogy a leírt képelem zászló, vagy repülő kun köpeny lenne. A motívum formája és aránya a kompozícióban, a drapéria redőzete, a szükséges heraldikai dísz hiánya kizárja a zászló lehetőségét, még akkor is, ha figyelembe vesszük a bögözi festő által szerkesztett kompozíciós elemek aránytalanságait vagy a mester szerény rajztudását. A Képes Krónika szerint a kerlési ütközetben: „Salamon király katonái mind egyforma fehér gyolcsból készült zászlót vittek."

6 Ennek ellenére a falképeken nagyon ritkán láthatunk zászlót az ütközetben, viszont ott, ahol van, a kettős kereszt hangsúlyos jelével (pl. Zsegra-Èehra vagy Karaszkó-Kraskovo, Szlovákia falképein).

7 A repülő kun köpeny változatról - a kifejezés könnyedsége mellett - azért is le kell mondanunk, mert a fentieket figyelembe véve értelmetlen részlete lenne a képnek. (Miért nyilaznának a kunok saját köpenyükre!?) Ha Szent László kapcsán Salamon pozsonyi látomását felidézzük,

8 de méginkább Szent György vagy más, európai hagiográfiai hagyományokra és képi ábrázolások ikonográfiájára gondolunk, akkor az ütközetben, a szent fölött megjelenő - gyakran lángoló karddal a szent segítségére siető, vagy a hősnek koronát hozó - angyalt lehetne esetleg a bögözi képen is feltételeznünk.

9 A bögözi drapériatöredék redőzete - mint már említettük - egyértelműen egy ülő figurát feltételez, amely a kunok irányába van elhelyezve, és azáltal, hogy a harcban résztvevők közül alig emelkedik ki, - meg a kunok nyilaznak is rá - részesévé válik a küzdelemnek. A Szent László-história kép- és szövegforrásait számbavéve egyetlen esetben, a bibarcfalvi (Biborteni, Románia) ciklusban láthatunk angyalábrázolást az üldözés jelenetében.

10 Azonban a bibarcfalvi kép és a pozsonyi látomás feltételezett párhuzama

11 nem releváns a bibarcfalvi kép jelentős mértékű átfestése miatt. Az 418