Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Selmeczi Kovács Attila: A Magyarok Nagyasszonya, mint nemzeti jelkép a népművészetben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Selmeczi Kovács Attila A Magyarok Nagyasszonya, mint nemzeti jelkép a népművészetben Amióta a magyar államot megalapító Szent István királyunk Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát, népét és egyházát, azóta Máriát a Magyarok Nagyasszonya, a magyarok Patrónája névvel illették, a magyarok legfőbb védelmezőjeként ünnepelték. Szűz Mária tiszteletére építették a legtöbb templomot, égi gondoskodására bízták a legtöbb kegyhelyet. Mária tisztelete alapozta meg a Regnum Marianum eszmeiségét a magyar szentek kultuszával együtt a XVII—XVIII. században. Noha a barokk kor vallási életének egyik legjellegzetesebb megnyilvánulása a Szűzanya védasszonyként, a magyarok királynőjeként való tisztelete, a történeti kutatások rávilágítottak a korábbi évszázadokban betöltött hasonló szerepére. Különösen a török ellenes harcok szakrális-mágikus jelképévé vált.

1 Pl. Hunyadi János pór hadai Mária nevével, Mária segítségével győzték le a sokszoros túlerőben lévő törököket Nándorfehérvárnál. Hunyadi János harci lobogóira került föl elsőként a Boldogasszony Mária képe.

2 Mátyás király tizennyolcféle aranyguldenjéből tizenötötön szerepelt a Madonna, eleinte lepellel a fején, majd (1482től) koronával.

3 Ettől kezdve egészen az 1849-es világosi fegyverletételig nemzeti pénzérméinken megszakítás nélkül látható volt a Patrona Hungáriáé alakja. Ezeknek kisebb értékű krajcárosai kapták a nép körében a „Máriás" megnevezést, mely aztán a pénzek eltűnésével teljesen feledésbe merült. (Milyen felemelő és méltó gesztus lett volna a rendszerváltás idején fémpénzeink valamelyikét a régi Máriások mintájára megformálni!) A hadizászlókon is láthatták a Magyarok Nagyasszonyát az egyszerű nép fiai, főképpen a Rákóczi szabadságharc idején. A Nagyságos Fejedelem zászlainak egyik oldalát az országcímer, a másikat a trónoló Mária alakja ékesítette, fején koronával. Ezeket a jelképeket mutatták II. Rákóczi Ferenc pénzérméi is, sajátos módon egyszerű nyitott koronával a címerpajzs fölött.

4 Tulajdonképpen ez időtől mind gyakrabban szerepelt együtt az ország címere és patrónája pénzeken, zászlókon, egyesületi jelvényeken, emléktárgyakon. Különösen a reformkor nemesi mozgalmának hatására éledt fel és terjedt el a nemzettudat erősödése, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc juttatta el a legszélesebb néprétegekhez a nemzeti jelképeket, a nemzeti színt, a koronás országcímert és a magyarságot oltalmazó Szűz Mária ábrázolását. Szilárdfy Zoltán gazdag tárházát adja közre annak a jobbára XVIII. századi egyházi ábrázolásmódnak, amelynek középponti témája az országot oltalmazó 411