Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Demeter Lajos: A háromszéki temetők jelképvilága

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Ugyancsak megkötő erővel bírt az ősidőktől használt csomó. Eredetileg varázscsomó volt, és a VIII. századtól vált a kereszténység szimbólumává. Egyházi értelemben a bűn által való megkötöttségnek volt a jelképe a középkori templomok kőfaragásain, a bejáratoknál pedig szerepe a gonosztól való védelmezés, a rossz kivédése volt. A fejfákon, sírköveken mint az oldás és kötés bűbájos paraktikájával bíró jelkép a halott kísértő lelkének visszatérését volt hivatott megkötni (41. ábra С D. E.).

S5 Az egyszerű csomóhoz hasonló a végtelen jele, más néven lemniszkáta, ami nem más mint egy fekvő nyolcas. „Az apokaliptikus világkép nyolcadik világnapját, Krisztus uralkodásának örökkévaló boldog idejét jelenti" - határozta meg Péterfy László.

86 A sírkövek legtöbbjén a felirat alatt mint záró motívum van jelen, és a túlvilági örökéletet szimbolizálja (29. ábra E, 4L ábra F. G. H). A régi fejfák és sírkövek alján látható fordított szív vagy nyíllal átlőtt szív hasonlóan megkötő szereppel alkalmazott jelkép volt (29. ábra H, 41. ábra I, J, K, L.). A fordított szív a földi élet megszűntét, nyíllal átlőve pedig a lélek túlvilághoz való kötöttségét jelképezte. Az átlőtt vagy átszúrt szív volt hivatott megakadályozni a lelket, hogy az ne járhasson föl az élőkhöz kísérteni. Románia egyik falujában még a XXI. század elején is megtörtént, hogy az emberek az egyik nemrég elhunyt sírját kihantolták csak azért, mert meggyőződésük szerint az ő lelke járt fel éjjelenként kísérteni és zaklatni. A falu népe abban a hitben, hogyha a halott szívét átdöfik, ártalmatlanná tehetik a gonosz lelket, sírgyalázásra vetemedett. Hiedelmük szerint a kiásott tetem szívét átdöfve ártalmatlanná tették. A sírjeleken a fordított szívet és a nyíllal átlőtt szívet nemcsak mint zárómotívumot használták. A fejfákon a felirat fölött, a sírköveken a homlokzat díszítő motívumaként, eléggé gyakori jelkép. Ebben a megjelenítésben Balassa Iván szerint a hirtelen halált, két nyíllal átlőve az öngyilkosságot fejezték ki.

87 Dalnokban a helybeli lelkész Mike Balázs azt állította, régen az átlőtt szívet azért vésték a fejfára, hogy azzal emlékeztessék az élőket, az ott nyugvó nem természetes halállal halt meg, öngyilkos, vagy gyilkosság áldozata lett (36. ábra 2. L, 42. ábra A—F). Egyesek véleménye szerint a nyíl л rohanó időt jelképezte,

88 ezért a nyíllal átlőtt szív motívuma feltételezhetően az emberi élet világegyetemhez mért rövidségét is jelentette. Ez a feltételezés azért is helytállóbbnak tűnik, mivel a motívum alkalmazása jóval gyakoribb, mint amennyi öngyilkosság vagy gyilkosság történhetett egy településen belül. A szív motívuma sokak szerint a római korban a babérlevél stilizációjából alakult ki, és ábrájának bajelhárító hatást tulajdonítottak.

89 Az idők folyamán sokrétű tartalommal ruházódott fel, a jóság, a sajnálat, a szeretet, a szomorúság, a bátorság és az őszinteség jelképe lett. A sírköveken az odaadó szeretetet a szív vagy a lángoló szív (43. ábra A—D.), a fájdalmat, a mélységes bánatot a tőrrel átszúrt szív (43. 391