Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Varró Tibor: A Szent Patrik kultusz magyarországi vonatkozásai

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A másik lehetséges út azon alapulhat, hogy a gyöngyösi ferencesek egy olyan irodalmi művet találtak, ahol együtt volt a purgatóriumjárás elbeszélése és a világkörüli út leírása. Egy szintén történelmi személyiségnek a purgatóriumjárásában találhatunk erre példát, akit úgy hívtak, hogy Beaujeu lovag. A másik irodalmi forrás Tinódi Lantos Sebestyénnek 1552-ből származó verse, melynek címe „Zsigmond király és császárnak krónikája". A versből idézek néhány versszakot: „Énekben hallottam, vagy volt, vagy nem volt, Tar Lőrinc, hogy pokolba bement volt, Egy tüzes nyoszolyát ő ott látott volt, Négy szeginéi négy tüzes ember állott volt. Szózatot ott Tar Lőrincnek adának, Az nyoszolyát tartják Zsigmond királynak, Érsek, püspök, két paraszturak voltának, Az négy ember hamis urak voltának... Nagy sok csodát Tar Lőrinc látott volt, Egy tüzes kádferedőt ott látott volt, Zsigmond császár hogy benne feredett volt, Mária király leányával ott forgódik volt."

17 Az, hogy Tar Lőrinc valóban élő, történelmi személyiség volt többek között Kropf Lajos

18 is bizonyította.

19 A Taar és a Pászthói rokon családok voltak, mindketten a Ráthold nemzetségből származtak. 1454-ben Taari György megegyezett a Pászthóiakkal, hogy családjaik egyikének kihaltával egymás birtokait örököljék. A Taariak ekkor nemcsak Taarnak, hanem Pászthónak is a földesurai voltak. Kropf Lajos még azt is közli, hogy Magócsy István, a gyöngyösi barátok gvardiánja, 1836-ban egy colligátumot hozott Döbrentei Gáborhoz, amelyben megvolt két levélen a „Tar Lőrinc vándorlása" egyik változata, valószínűleg latinul.

20 A kötet később elveszett. Budai Ferenc a Polgári Lexikonban

21 említi, hogy egy Tar Lőrinc nevű főúr fiával részt vett a Constanzi zsinaton. A Tar család címerében ugyanaz a hárslevél található, mint a Rátholdiak címerében. A közös címer közös eredetre mutat.

22 Tar Lőrinc pokoljárásának kéziratát Kropf Lajos találta meg a British Museum levéltárában latin nyelven. A kézirat azt a jegyzőkönyvet tartalmazza, amelyet James Yonge dublini jegyző készített Tar Lőrinc purgatóriumjárásáról. Mind a jegyző, mind Zsigmond király Rátholdi Lőrincként emlegeti a vitézt. A jegyzőkönyv előszavában a jegyző is leírja a szent hely keletkezését: „Ezt a helyet maga az Atya Isten mutatta meg Szent Patriknak az írek vak hitetlensége miatt, hogy óvakodjanak bűneiknek szolgálni; nehogy amikor eljő a bűnösök gonoszsága miatt haragvó Úr, és rettentő ítélőszékére ül ... nehogy akkor a többi kárhozatra szánt lélek között a nyomorult írekre is ráolvassa az írást."

23 A kézirat első részében a jegyző leírja, miként érkezett Lőrinc Dublinba, majd közli a magyar király levelét. Dublinban a vitéz felkereste azt az ereklyét, amelynek „Jézus botja" a neve, és úgy tartják, hogy Jézus adta át Szent Patriknak, aki Írországból kikergette a kártékony állatokat. Zsigmond leveléből megtudhatjuk, hogy Lőrinc étekfogó mester és fősáfár volt, nemesi származású, gyerekkorától a