Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Varró Tibor: A Szent Patrik kultusz magyarországi vonatkozásai

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. venni. Inkább hitvány rongyokba kell öltöznie a világ megvetésére, ahogy az a Szent Patrik rendelkezett, akinek nyomdokain járok."

12 Az ördög megtestesülési formáival vívott harc után György találkozik Mihály arkangyallal, aki a Paradicsomba vezeti. A 17. és 18. látomásban egy-egy utalást találhatunk Szent Patrikra. A 17. látomásban György talál egy óriási lábast, amely a Purgatórium legnagyobb lábasa volt, és Mihály arkangyal elmondása alapján Patrik ebben tartotta bűnbánatát hét éven át. A 18. látomásban Györgyöt Szent Patrikhoz hasonlítja a szerző, mivel mind Patrikot, mind Györgyöt Isten kegyelme őrizte meg a haláltól. A huszonnyolcadik látomásban Györgyre több küldetést is rábíznak, amelyeket nem részletez a szerző, csak azt tudjuk meg, hogy kiknek kell üzenetet vinnie: Richard érsekhez, Írország akkori prímásához, Eduárdhoz, Anglia királyához, és anyjához, a királynéhoz, Franciaország királyához, Jánoshoz, VI. Ince pápához (1352-1362) és Babilon szultánjához. Az utolsó fejezetben Mihály arkangyal kivezeti Györgyöt a Paradicsomból a purgatórium kijáratához, ahol nagyon megörülnek neki. György vitéz története nem azért született, hogy a középkori polgárokat szórakoztassa. Ezt az állítást két tény is alátámasztja: latin nyelven íródott, és a stílusa sem a könnyen olvasható művek közé emeli. György vitéz vízióit az író kiszínesíti, sőt néhol kommentárokat fűz az elbeszéléshez. György hatodik látomásának leírásakor, amely a dominikánusok és minoriták ördög alakjában történő megjelenéséről szól, a szerző így ír: „Teljes szívével meg volt győződve arról, hogy ezek ruházatuk ellenére nem szerzetesek, hanem gonosz és önhitt ördögök... De ez nem is csoda, mert az ördög, a Sátán angyala olykor a fény angyalává változik... Azután az én időmben is megtörtént Franciaországban, Tours városában, hogy az ördög megjelent egy nagyon vallásos férfi előtt."

13 A kommentárokkal és kiszólásokkal a szerző nem leplezi azt a szándékát, hogy a mű célja az, hogy leírja a hitbeli kételyeket. A mű keletkezésének idején a keresztény egyház nem állt túl szilárdan a lábán, mivel ekkor kezdték felütni a fejüket olyan mozgalmak, amelyek támadták az egyház alapvető tanait. Különböző vallási dogmák kerültek a felszínre, mint a beginizmus, amely ki akarta vonni magát a szerzetesi fegyelem alól vagy a flagellánsok, akik tagadták a pápai tekintélyt. Maga György is kételkedett, ezért volt az, hogy amikor az ördög apja és testvérei alakjában jelent meg, igen elgondolkozott azon, hogy megtagadja-e Krisztust annak érdekében, hogy megmenthesse testvérét. György vitéz személyére vonatkozólag nincs semmiféle történelmi bizonyíték. Nevét nem említik a krónikák, és apja családneve sem szerepel egyetlen feljegyzésben sem. György vitézről csak a pokoljárás története maradt fenn. A másik híres magyar purgatóriumjáróval, Tar Lőrinccel kapcsolatban léteznek történelmi feljegyzések, mind személyével, mind családnevével kapcsolatban. A 36