Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Császi Irén: Szakrális kisemlékek Heves megyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. a gyermek Jézussal ábrázolások különíthetők el. Benei Máriácska a neve a mátrafüredi Kallók völgyében található kis vízesés felett álló Lourdes-i barlangnak. Kossá József gyöngyösi adótiszt gyermekei állíttatták hálából, apjuk gyógyulásának emlékére 1903-ban. A Pieta-szobrok kedveltsége az egri szervita rend templomában lévő kegyszobor, az egerszalóki kegykép és a gyöngyösi kegyszobor népszerűségét mutatja. Egerben az Andornaki út mentén, a tihaméri szőlők aljában, 1913-ban hálából állíttatták a színezett Piéta szobrot, amelynek készítője az egri kőfaragó, Krizsán Ignác volt. Ezzel analóg a sarudi magánház előkertjében álló Piéta ábrázolás, állíttatói 1922-ben a Fájdalmas Anya oltalmát kérték. A szoborfülkés oltárok, mezei oltárok Nógrádban kis-kápolnák, káponkák valójában kép- vagy szobortartó oszlopok, melyekbe kicsi méretük miatt nem lehet bemenni.

18 Eddigi kutatásunk alapján 18 kép-vagy szobortartó oszlopról tudunk, melyek fából és faragott kőből készültek. Egerszalók határában egy kőoszlopba helyezett és két képtartó faoszlopba erősített XIX.század végi Fájdalmas Anya képről rendelkezünk adatokkal. Egerszalókon a Mária tisztelet tárgya a templom oltára fölötti Fájdalmas Anya kegyképp A település keleti, délkeleti és déli határában lévő képtartó oszlopok a búcsúba érkező és a távozó zarándokok imádkozási helyei voltak. A Mária-képoszlopot 1860-ban állíttatta Laurenchik János. A másik faoszlopba erősített és bádogra festett Fájdalmas Anya képet 1897-ben Barta Vendel és neje állíttatta fel. A harmadik, Deméndi Máriának nevezett képtartó faoszlop is 1897-ben készült, alapítói Szajcz György és neje voltak. Az alapítványi bejegyzés pontos leírását adta a képnek, miszerint: „A Fájdalmas Máriának ölében a szenvedő Jézussal fából faragott féldomborművű képét faoszlopba erősítve állították föl".

20 Kisfüzes határában a Mária hegyen, a falu temetője fölött áll a kőből épült, magas, négyszögletes alaprajzú, fehérre meszelt nyeregtetős Mária képoszlop. 1860ban Füzes község választmánya a község névszentjének „a Szeplőtelenül fogantatott Boldogságos Szűz Máriának, az Egek Királynéjának tiszteletére egy faragott kövekből összeállított oszlopot emeltetett s ezt a Szeplőtelen Szűz Anyának vaslemezre festett aranyos keretű mellképével" díszítette.

21 A helyiek között még fellelhető történet szerint abban az időben itt jelent meg egy juhásznak a Szűzanya.

22 Ezt az arányosan szép formát követi a bodonyi temetőben álló kőoszlop, szoborfülkéjében Szent Annával. Terméskőből készült méhkas alakú Mária képoszlop áll Mezőkövesd felé Heves és Borsod megye határán. Bélapátfalván, a település határában, a terméskőből épített méhkas alakú szoborfülkés oltár ráccsal védett fülkéjében Szent Antal gipsz szobra látható. Szélesebb lábazattal hasonló az 1946-ban emeltetett mónosbéli változat, melynek fülkéjében napjainkban már nincs szobor, helyette egy kicsi képen Mária a kis Jézussal látható. A mátrai 352