Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Varró Tibor: A Szent Patrik kultusz magyarországi vonatkozásai
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. vélték az emberek, hogy ez a barlang kapu a túlvilágra. Ebbéli elképzelésüket erősítették azok a lovagok és nemesek, akik felkeresték a barlangot, és azután élményeiket szóban és írásban megosztották a többiekkel. Magyar emberek is ellátogattak Szent Patrik purgatóriumába, és látogatásukról írásos emlék is maradt ránk. Jelenleg úgy tudjuk, hogy két magyar vitéz felkereste a barlangot, hogy megszabaduljanak bűneiktől: György vitéz Nagy Lajos korában és Tar Lőrinc Zsigmond uralkodása idején. A két zarándok elmesélte, hogy milyen látomásaik támadtak a Purgatóriumban. Kis kitérőként szeretném megjegyezni, hogy a látomásos irodalom az alvilági leszállást ismerteti. Két fő ága van: egyházi ág és világi ág. Az egyházi ág azon látomások leírásával és magyarázatával foglalkozik, amit egyházi emberek lélekben éltek át. A világi ág képviselői azon főrangúak alvilági leszállásának a történeteit mesélik el, akik testi valóságukban szállnak alá, hogy hírnevüket nagyobbítsák 4 . A látomásos vagy más néven vizionárius irodalomnak már voltak korábbi képviselői. Az első feljegyzések egyike a purgatóriumban tett látogatásról Owen (vagy Oenus) lovaghoz kapcsolódik, akinek történetét Henry Saltrey jegyezte le 1153ban. Owen lovagról biztosan lehet tudni, hogy kitalált személy, Arthur király 5 és a Kerekasztal lovagjaival 6 hozzák kapcsolatba. A Kerekasztal lovagjai között az Ywain nevet viselte, aki Uriens királynak volt a fia. Henry Saltrey műve a víziókon alapuló irodalom őstípusa lett, amiből a következő századok írói is merítettek. 7 A látomásos irodalom világi ágához tartozó egyik nemesnek, a magyar György vitéznek történetét Toldy Ferenc ismerteti a melki és bécsi kódexek alapján. 8 Georgius Ungarus Crissaphan comesnek a fia 1329-ben született, Nagy Lajos seregében harcolt, és több város parancsnoka lett. 24 éves korára már több mint kétszázötven gyilkosságot is elkövetett. A király haragja elől menekülve Rómába, a pápai udvarba ment gyalog, egyetlen szolga kíséretével, hogy bűnbánati utakat tegyen onnan. Spanyolországba ment tovább, ahol 6 hónapig remeteként élt Szent Jakabnál Santiago de Compostellában. Ezen a helyen hallott Szent Patrik purgatóriumáról. A spanyol zarándokhelyről gyalog indult tovább, és sok napi gyaloglás után érkezett Írországba. A látomásait egy ismeretlen ágostonos szerzetes 9 jegyezte le 29 fejezetben. Az első tíz látomás valóban György vitéz látomása lehetett, de a tizenegyediktől a huszonharmadikig inkább Owen lovagé. Ahhoz, hogy valaki bejusson Szent Patrik purgatóriumába számos engedéllyel kellett rendelkeznie, és egy sor bűnbánó gyakorlatot kellett tartania. Ezeknek a szigorú előírásoknak az lehetett az oka, hogy ne mindenki juthasson le a barlangba, csakis a legkiválóbbak, azok, akik valóban szilárdan elhatározták, hogy bűneiket azon a szent helyen szeretnék levezekelni. Több százan pusztultak el mégis az idők folyamán a kéngázos barlangban, mert eltévedtek a labirintusban. A Hungarusnak tartott György vitéz purgatóriumban tett látogatásáról pecséttel hitelesített levelek tanúskodnak: Armagh püspökének, Richard FitzRalphnak a 34
