Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kinda István: „...az igazságot tanították, s azért tetszett, nem a pénzétt!” Szektásodási tendenciák a háromszéki protestáns cigányoknál

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A vizsgált település lakossága jelenleg 1515 személy. A községközpont etnikai összetétele a népszámlálási statisztika alapján számszerűsítve: 1326 magyar, 35 román és 154 cigány.

3 Ennek alapján jó 10 százalékos cigányságról beszélhetünk. A tényleges nemzetiségi arányokat eddig még senkinek sem sikerült megállapítani. A falusi (nem hivatalos) közvélemény szerint Nagyborosnyó lakosságának legalább 50-55 százaléka cigány etnikumú. A polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja 62, egy másik 75 százalékban határozta meg a cigányság közösségszerkezeten belüli létszámát. A jelentős arányú cigányság - az országos átlaghoz hasonlóan

4 - előrehaladott asszimilációs-beépülő fázisban

5 van: nincs specifikus cigány viseletük, és egyetlen cigány nyelvjárást sem ismernek. Magyar anyanyelvükkel - törekvéseiknek megfelelően — viszonylag teljes a régió magyar lakosságába való beolvadásuk. A cigányok jellegzetes, hagyományos gazdasági tevékenységet folytatnak: téglavetéssel foglalkoznak. A rendszerváltozás után egy szűkebb csoportjuk külföldi (főleg magyarországi) feketemunkára vállalkozott, mellettük több család - szintén illegálisan - üzletelő-üzérkedő tevékenységet folytat. A szezonban végzett téglavetés és a külföldi gazdasági tevékenységek sikeres kombinációjával a kilépők látványos tőkegyarapodást értek el. A posztszocialista versenyhelyzetben a nagyborosnyói cigányság gazdasági, társadalmi és felekezeti síkon jelentős mértékben hierarchizálódott. Nagy vonalakban egy szegény és egy nagyobb tőkekoncentrációt megvalósító, gazdag csoportot különíthetünk el, ez utóbbi csoport profitorientált tevékenységeinek függvényében még tovább szegmentálódik (ami főleg a megvalósított jövedelmek skáláján mutatkozik meg). A szegény csoport tagjai itthon tevékenykednek, legfőképpen téglavetéssel, gyűjtögetéssel (vas és egyéb, beadásra szánt hulladék; éti csiga, gomba) foglalkoznak, esetenként napszámos munkát is vállalnak. Gazdagabbak azok, akik külföldi munkamigrációban illegális árukereskedelemmel (kínai piaci portékák), sefteléssel foglalkoznak, ők időszakosan bekapcsolódnak az itthoni téglavetés egyes fázisaiba. Ide tartoznak azok is, akik informális szerződés alapján viszonylag stabil munkahellyel (főleg cégeknél, építkezéseknél) rendelkeznek (esetükben kisebb a jövedelem, mint az üzletelök esetében), és az a néhány személy, akik külföldön autók viszonteladásával foglalkoznak és egyéb, nem tisztázott eredetű jövedelmekre tesznek szert és halmoznak fel.

6 Ok állnak a cigány lakosság gazdasági struktúrájának a legtetején. A szegény és a gazdag csoportok felekezeti aspektusból történő vizsgálata azt mutatja, hogy a református cigányok jelentős hányada a szegény csoportba tartozik, a Jehova Tanúi javarésze migrans, azaz a gazdagabb csoportba tartozó család tagja. Erdélyben az 1990-es években a társadalmilag kanonizált vallásokkal szemben fellépve, újszerű világmagyarázó rendszert, új életmintát felkínáló vallási 322