Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Miklósi-Sikes Csaba: Adatok a magyargyerőmonostori református templom történetéhez

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. falképek is. Debreczeni László az 1930-as években a hajó külső falán egy ornamentális keretben, vörös okker és fekete színekben megfestett szent alakjának töredékeit tárta fel. Gótikus keretmustrája alapján feltételezhetően a szentély bővítése utáni időben készült, ami arra figyelmeztet, hogy a meszelések, vakolatok alatt még lehetnek középkori falképek. A kalotaszegi templomok közül egyedül itt maradt meg a szentély északi falából nyíló sekrestye, melyet jelenleg raktárnak használnak. Érdemes bekukkantani ide, ugyanis sok szépen megmunkált régi sírkövet és kopjafát, festett padelőt helyeztek itt el. A szentély egyszerű reneszánsz keretelésű ajtaja - az egeresi református templomnak társa - már a XVI. század első negyedének az emléke. Felirata szerint itteni egyházfi Wossari Georgius készítette. Korban közel áll a szentély déli falában Debreczeni által 1936-ban kibontott papi ülőfülke maradványa, melyet mint felirata igazolja (HOC OPV... DE TASAD 1536) felfedezése előtt kereken négy évszázaddal állítatott valamely buzgó patrónus. A XVI. század második felében Erdély-szerte végigsöprő reformáció a magyargyerőmonostori gyülekezetet is meghódította. Bekövetkeztének pontos évét nem ismerjük, azt viszont biztosan lehet tudni, hogy 1601-ben már református pap áll az egyház élén. Mihály vajda, majd főleg Basta hajdúinak rabló pusztításai, az 1658-as tatár betörés, újra megtizedelte a lakosságot, mely csak fokozatosan, bő fél évszázad múlva erősödött annyira meg, hogy templomát a kor immár barokk szellemében, tovább építse-díszítse. Igaz, ebben az időben az osztrák ellenreformáció szorítása is enyhülni látszott, a térség gazdasági és kereskedelmi élete is látványosabb fejlődésnek indult. A XVII. századból jelennek meg az első ismert tanítómesterek: Váradi István deák (1632), Ombozi Tamás deák (1641) és Vámos Pécsi Miklós (1699) személyében. Első, név szerint is ismert református lelkésze Viski György 1703 és 1746 közölt szolgált a magyargyerőmonostori egyházközségben. Tevékenységéről keveset tudunk, idejéből egy 1710-es évszámot viselő ón kenyérosztó tányér maradt fenn az egyház gyűjteményében. Viskit Kolozsvári H. György (1747—1780) követte a papi tisztségbe. Az ő szolgálata alatt történt események, a megszaporodott tárgyi és írott emlékeknek köszönhetően immár részleteiben is követhetők. Az írott emlékek között itt maradtak fenn legkorábbról a kurátori számadások, amelyek 1747-ben kezdődnek. Ebből kitűnik: ebben és a következő évben a templom külső javításait végzik, 1748-tól az épület belső munkálatai következtek. Ebben az évben készült „ezen Isten Házának meg avult mennyezetit" id. Umling Lőrinc (1705-1790) által, melyet utólag, a két feliratos tábla kivételével, kék színűre festettek. Ez a mennyezet a szászkézdi születésű Umling korai munkái közé tartozik. 1752-ben Kabos Ferenc és felesége, Sodorai Anna jóvoltából Sípos Dávid faragta díszes kőszószéket állítottak fel, a következő évben két papi széket készíttettek, 256