Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Albert András: Tofeus Mihály (1624–1684) református püspök szerepe a XVII. századi erdélyi protestantizmusban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Tofeus püspök profetikus látása a XVII. századvégi Erdélyről beigazolódni látszott, amikor halála után 1685-ben Antidé Dunod Páter váratlanul Fogarason termett, s Lipót császár megbízásából tárgyalást kezdeményezett Teleki Mihállyal Erdélynek a török kiverése utáni jogi állapotáról a Habsburg birodalom keretében. A viszonylagos függetlenséget élvező erdélyi fejedelemség életében reálissá váltak mindazok a „próféciák", amelyek addig csak a zsoltármagyarázatokban voltak láthatóak. 1691-ben azonban mindezek már tényékké és a valóság részeivé váltak. Jegyzetek 1 Szülei Délnyugat-Dunántúlról menekültek el és Székelyhídon telepedtek le. Tofeus ott nevelkedett, de nem ott született. A későbbiekben keletkezett források is erről vallanak. Apafi Mihálynak az 1673 júliusában tartott radnóti zsinat végzéseihez csatolt leiratában neve: „Michael Topheus de Tophö" formában szerepel. L. Zoványi Jenő: A radnothi zsinat végzései. In: Protestáns Közi. XIX. 1889. 344., továbbá Teleki Mihály kővári főkapitánynak írt levelében is ugyanaz a név szerepelt, azaz Székelyhídi Tofői Mihály. Ld. Gergely Sándor: Teleki Mihály levelezése. Bp. 1906-1926. V. 624. 2 Koncz József: Tofeus Mihály erdélyi ev. ref. Püspök élete. Kolozsvár, 1893. 6. 3 Hellebrant Árpád : A franekeri egyetemen tanult magyarok. In: Történelmi Tár, 1886. 607. 4 Herepei János: Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez II. Budapest 1966. 80. 5 Negyedrét 16 sztl. Levél terjedelmű Disputatio Theologica „De Perseverentia Sanctorum". 6 Herepei J. i. m. II. Budapest-Szeged 1966. 111. 7 Tofeus Mihály nevét a lelkészek névsorai között említi Herepei János. Ld. Herepei J. i. m. I. Budapest-Szeged 1965. 295. 8 Bod Péter történetíró szerint Tofeus Mihály „Szathmárról 1663-dik észt. Vitetett az Apafi Mihály(1661-l691) fejedelem udvarába". Az általa megjelölt évszám a valószínűbb mivel ekkor már I. Apaffy Mihály volt Erdély fejedelme. V.o. Bod Péter: Magyar Athenas, Magyarigen. 1766 9 „A Szent Ministerium Sz(ent) Levéltára (Biblioteca Centrala a Universitatii), Josephi Comitis Kemény Collectio major manuscriptorum Györgji Dávidot akarja vala Püspökjének választani, de a Fejedelem Apafii Mihály Tofeust mint udvari Papját insinualta, azért sok súgás bugás és consultatiok után fejet hajta Egjházi Rend a Fejedelemnek, s lőn a Püspök Tofeus " Ld. Hermányi Dénes József: Erdélyi Református Püspökök élete. 1751. Ms. Kolozsvár, I. Erdélyi Múzeum historicorum Tom. XXII. No. 6. 10 Herepei J. i. m. II. Budapest-Szeged 1966. 132. . 11 Pokoly József: Az Erdélyi Református Egyház története, II. 1605-1690. Budapest 1904. 287. 247