Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kurta József: Középkori eredetű nagyheti énekek továbbélése az erdélyi református egyházközösségekben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. tartalmazza. Az 1636-ban nyomtatott öreg Gradual felsőbányai példányában egy kéziratos lap töredéke maradt ránk, amely Jeremiás siralmának tíz sorát tartalmazza.

15 A kézirat az Öreg Gradual siralmának szövegét közli, dallama viszont eltér a nyomtatott változattól, de minden valószínűség szerint az 1636-os forrásból másolták a XVIII. század első felében. Egy eddig ismeretlen kéziratos gradual, vagy passionálé töredékeként is azt bizonyítja, hogy Felsőbányán, vagy környékén továbbra is használatban volt az óprotestáns liturgia a nagyhéten. A Küküllői Református Egyházmegye levéltárában volt található egy másik csonka kottás kézirat, amely egy egykor használatban volt passionálé maradványa.

16 Egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy melyik gyülekezet tulajdonát képezte a passionálé. A kézirat 48 oldalas, 28 x 17,5 (1-40. p.), ill. 29,5 x 19,5 (41-48. p.) cm szövegtükrű, elrongyolódott félbőr kötésben van, két kéztől származik. Beosztása a következő:

17 1-40. p. Passió: Jézus Krisztus szenvedését egy, az 1636-os nyomtatott Gradual két passiójától eltérő szöveggel és dallammal közli. A kézirat csonka, a lábmosás jelenetétől (Jn 13, 1.) a meghalt Jézus oldalba döféséig tartalmazza a passiót, egy gyakorlott kéz írta és kottázta le. 41. ^. Jeremiás imája: két sort közöl, sem szövege, sem dallama nem egyezik az 1636-os nyomtatott Graduáléval.

18 Más, szintén jó íráskézségű kéz írása. 41-48. p. Jeremiás siralma: a Lamentatio kezdetétől fogva a második nap második részként énekelendő rész (DAALETH) első soraiig tartalmazza a siralmat, sem szövege, sem dallama nem egyezik az 1636-os nyomtatottal. Leírója azonos az Oratio lejegyzőjével. A nagyheti tételek továbbélésének nyomait kutatva a küküllői kéziratban szereplő Lamentatio szövegét összehasonlító táblázatban összevetettem az 1590-ben megjelent Vizsolyi Bibliában, az 1636-ban kiadott Öreg Graduálban, valamint a XVII. század elejéről származó kéziratos Batthyány kódexben szereplő Siralmak szövegével.

19 A szöveg-összehasonlítás során kiderül, hogy a liturgikus céllal használt lamentatio-szövegek elsődleges forrása nem a Vizsolyi Biblia Siralmak-szövege. Mivel nem ismerünk korábbi bibliafordításokat, amelyek Jeremiás siralmát tartalmaznák, feltételezhetjük, hogy ez a szövegvariáns vagy kimondottan liturgikus céllal készült, még a liturgia anyanyelvűvé válásának idején, vagy egy elveszett bibliafordítás szövegét őrizte meg egy, a fordítás eredeti céljától talán eltérő funkcióban. Az 1636-os kiadású Öreg Graduálban közölt Lamentationes Jeremiae szövegét Geleji Katona István püspök revideálta. így ír erről: „Az Lamentatiokot, avagy az Jeremiás siralmait (mellyeket én nem tudom mi okon vettek volt fel az mi eleink hogy az Nagy Héten énekellyék) [...] egy Húsvéti üdnepre én corrigáltam vala 234