Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Bárth Dániel: A történeti szokáskutatás kor újkori forrásai: az unitárius szertartáskönyvek

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. ELSŐ RÉSZ A mindennapi Isteni Szolgálatról 1. A' Szokás szerént leg először is Éneklésnek kell lenni, vagy az Isteni Ditséretekből

, mellyek nem kevés jobbításokkal 1749

ben ki-botsáttottak ujjanon, vagy a' Soltárokbol, mellyeket Szentzi Molnár Albert vallására való különös tekintet nélkül tellyesen szerzett volt. 2. Meg lássák pedig itt az Éneklő Mesterek vagy Kántorok, hogy a' Soltárokbol tsak azokat énekellyék, mellyek meg edgyeznek az Ur Jésus Kristus szelídségére minket kötelező Szent és igaz Tudománnyával; nem kell tehát énekelni amaz átkozódó Soltárokat; mert az Ur Jesus К. Tudománnyá szerént még gonosz akaroinkal is jol kell tennünk, következésképpen azoknak gonoszt kívánnunk nem szabad. 3. így lévén a dolog nem hibáznának semmit az Éneklő Mesterek és Kántorok, ha a' mindennapi Isteni szolgálatnak Reggeli és Estvéli idején énekelnék a' Ditséretekből azokat az Énekeket tsak, a mellyek Hetedszakai munkás napokra rendeltettek az 367 levéltől fogva a Könyvnek végéig. 4. A mi az Éneklésnek módját nézi, jol kell megtanulniuk a' Kántoroknak nótáit azoknak az Énekeknek, mellyeket énekelnek, hogy az Éneklésben való Habozás miatt nevettség és Botránkozás a Gyülekezetekben ne essék. De e mellett minden maga vetést távoztassanak a' Kántorok, ugy a' felettébb való fen éneklést is kerüllyék, hogy az éneklés hellyett ne hallattassanak helytelen bőgések, kiáltások, vagy ordittások, mellyek még az Emberek előtt is utálatosok. 5. Végben menvén e' szerént az Éneklés, a' szokás szerént könyörgésnek kell lenni, mellyet elöli mondván az Eklésia Lelki Pásztora, követni szokták őtet az Eklésiaban a Gyülekezetnek Tagjai. 6. Lévén azért ez közönséges Könyörgés, szükség, hogy az illyetén Könyörgésekben mind a' hálaadások közönséges jókért légyenek, mind a kérésekben ollyatén jókat kérjen Istentől az Elöljáró

, hogy azokat közönségesen minden Tagja az Eklésiának szivéből kérhesse, és Botránkozás nélkül az Elöljáró után mondhassa, mert kinekkinek különös kévánsága különös Imádságában Isten eleiben terjesztethetik, avagy tsak különös fohászkodásában is. 7. Azért szükséges a' Papoknak az illyetén közönséges könyörgéseket világos és érthetendő Szókkal formálni és jol meg tanulván a Nép előtt minden maga hányás nélkül való Buzgósággal, és habozás nélkül mondani, hogy jol meg tudván és értvén a Nép, mit mond az Imádságban a' Pap, jo és tsendes Lélekkel utána mondhassa az Áment. 8. Jo volna ugyan Sz: írás Szavával is az illyetén könyörgésekben élni, a' minthogy az világos dolgokban ugy is illik, de minthogy sok homállyos mondások 217