Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Bárth Dániel: A történeti szokáskutatás kor újkori forrásai: az unitárius szertartáskönyvek
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Barth Dániel A történeti szokáskutatás kora újkori forrásai: az unitárius sze r ta r tá s kö ny ve к A vallásos (nép)szokások történetének — eleddig ebből az aspektusból kevéssé hasznosított - hazai forrásait bemutató sorozatunk 1 jelen fejezetében egy XVIII. századi erdélyi unitárius agenda szövegének betűhív közlésére és művelődéstörténeti forrásértékének felvillantására vállalkozunk. Az unitárius népi vallásosság történeti és néprajzi vonatkozásainak kutatása terén jelentkező elmaradások felszámolása nálunk az utóbbi években, évtizedekben indult meg. 2 A hiánypótló jellegű alapkutatások nem kerülhetik meg azokat a szerencsés módon fennmaradt történeti forrásokat, amelyek jellegüknél fogva magukban hordozzák a néprajzi-folklorisztikai szempontok érvényesítésének lehetőségét. Noha az egyházi szertartáskönyveknek mint a történeti szokáskutatás forrásainak a vizsgálata nem új keletű Magyarországon, az egyes felekezetek ilyen típusú dokumentumainak átfogó, módszeres felhasználása csak mostanában vette kezdetét. 3 A feltárás korai fázisában különösen fontosnak tűnik azon kéziratban maradt, ismeretlenségbe burkolózott források közzététele, amelyek a várható néprajzi szemléletű felhasználás mellett az egyház- és művelődéstörténet szempontjából is hasznosítható újdonságokat rejtenek magukban. Meggyőződésünk, hogy az alább bemutatott unitárius agenda esetében efféle dokumentummal van dolgunk. A magyar unitárius egyháztörténeti kutatások meglehetősen széttöredezett képe, a modern, átfogó, monografikus jellegű összefoglalások hiánya nem teszi lehetővé, hogy az általunk közölt forrás történeti kontextusát a maga részletességében felvázoljuk. 4 Tulajdonképpen a Modus rerum agendarum... azaz Az isteni Szolgálatnak az Erdélyi Unitaria Ekklesiákban való végben vitelének módja című kézirat keletkezésének, szerzőségének és használatának kérdésére nézve is szerény mennyiségű adat áll a rendelkezésünkre. 5 A forrás jelenlegi lelőhelye, a Gyulafehérvári Érseki Levéltár forrástengere nehezen szólaltatható meg szempontunkból. A kísérőiratok nélkül, szórványszerűen, csupán önmagában fennmaradt kézirat a más vallásúak ügyeinek gyűjtőfondjában nyert elhelyezést. Csak találgatni tudunk, hogy mikor, milyen okból és úton került az unitárius agenda a legnagyobb erdélyi katolikus levéltárba. A 28 kéziratos oldal terjedelmű doku213