Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kovács Bálint: Az erdélyi örmény társadalom szenttiszteletének rétegei az újkorban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. In: Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében. Szerk: Öze Sándor és Kovács Bálint. Megjelenés alatt. 6 A trienti zsinat 3. szakaszán, a 25. záróülésen (1663. december 3-4) született döntés erről. Az egyház ősi szokása alapján helyesnek tartja a szentek közbenjárásának segítségül hívását, az ereklyék, szentek képeinek tiszteletét. Bővebben: Szántó Konrád: A katolikus egyház története. II. Kötet. Budapest, 1988. 123-136. 7 Barna Gábor: A szentek tisztelete. In: A szenttisztelet rétegei és formái Magyarországon és Közép Európában. A magyar szentek tisztelete. Szerk. Barna Gábor. Szeged, 2001. 11-16. 8 Denzler Georg - Andersen Karl: dtv Wörterbuch der Kirchengeschichte. München, 1993. 513-514. (Reliquienverehrung.) 9 A kiállító intézmény vezetőjének teljes neve és címe: Julius Maria Tituli S. Mariae Supra Minervám S.R.E. Presbyter Card. De Somalia SS. D. N. Papae Vicarius Generalis, Romanaque Curiae, ejusque Districtus Judex Ordinarius etc.. etc. 10 A kiállító intézményvezetőjének teljes neve és címe: Fr. Josepho Bartholomaeus Menochio Ord. Eremit. S. Augustini Dei, et Apostolicae Sedis Gratia Episcopus Porphyriensis Sacrarii Apostoliéi Praefectus Sanctissimi. Domini.Nostri Praelatus Domesticus ac Pontificio Solio Assistens. 11 Connumeratio Compania Armenorum Ebesfalvensem 1716. Magyar Országos Levéltár F49 - Gubernium Transylvanicum /in Politicis/. Vegyes Conscriptiok. XVI szd. 2. fele - 1809. 5/13. 8651. 12 Ávedik Lukács: Szabad királyi Erzsébetváros Monográfiája. Szamosújvár, 1896. 12-15. 13 Bálint Sándor: Népünk ünnepei-az egyházi év néprajza. Budapest, 1938. 30-31. 14 A Habsburg-házhoz való kötődés látható az örmény rítusú templom főoltárképén is. A kép Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, de egyértelműen Mária Terézia arcvonásait tükrözi, mellette fia: József. A Szent Erzsébet ábrázolásokban a XVIII. század második felében nagy a hasonlóság. A prototípust Dániel Gran képe jelenti, amely a bécsi Karlskirchében található. Kostyál László: Változatok egy témára: Árpád-házi szent Erzsébet. In: A szenttisztelet történet rétegei és formái Magyarországon és Közép Európában. A magyar szentek tisztelete. Szerk. Barna Gábor. Szeged, 2001. 98-108. 15 Tüskés Gábor - Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Források, formák, közvetítők. Budapest, 2001. 184-185. 16 Tüskés Gábor - Knapp Éva, i. m., 185. 17 A XVIII. században a plébániai vallásos társulatoknak több féle formája létezett, illetve ezeket a társaságokat hívták többféleképpen is. így beszélhetünk kongregációkról, solidalitasokról, confraternitasokról (Bruderschaft), testvérületekről, tertiariusokról (harmadrendiekről). Mindegyik típus közös jellemzője az, hogy laikusok alapították és a 18. században élték virágkorukat. 18 Bálint S.: i. m., 31. 19 Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Plébánia Levéltára. XVIII. századi csomó. Jelzet nélkül.