Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Paál Zsuzsa: Egy historia domus vallásnéprajzi tanulságai: Tüskevár

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. holt. Az élő rózsafüzér társulat 1868 óta él, igaz kevesen vannak, de ezek szilárdan fenntartják magukat, vasárnap délutánokon a templomban nyilván mondják az olvasót, új hold csütörtökön miséztetnek. - Karácsonyi, húsvéti gyónást számosan végzik, templomba vasárnapokon elegen eljárnak. De vala mint mindenütt, úgy itt is a búza konkolylyal vegyesen terem, van itt is a közerkölcsiségnek szenyfoltja, aránylag sok a romlott, megesett nő, törvénytelen születés ritka évben hiányzik, rendesen a szolgálatba menő hajadonok buknak el, s haza jővén, itthon bűntársat keresnek, találnak is, mert szülei fegyelem laza. Ha valahol, itt szükséges a vasárnapi tanítás, azért a lelkipásztor ne kímélje fáradságát, legalább minden negyedik évben télen járjon ki vasárnap délutánokon hittanítást tartani, köznapokon az iskolásokat oktatni."

31 A következőképpen foglalja össze a karakószörcsökiekről - az ott élő evangélikusság említésével - és hitéletükről vallott véleményét: „Vegyes házasság ritkán köttetett, de mindég a katholocizmus előnyére. 1872 évben Orbán János lutheránus, katholikus nővel kelt házasságra, szavát adta, hogy mindkét nemű gyermekét kath. hitben fogja nevelni, de megcsalt, mert fiát (?) küldte kereszteltetni, csak leányait küldte hezzánk. Ilyen a lutheránus becsületszó."

32 A tornaiak hitéletéről a következőket írja: „Örvendetes adatul szolgál az, hogy Tornán a vallásujítás be nem fészkelhette magát. (...)... ősi hitökben állhatatosak maradtak. (...) Valahányszor isteni szolgálat van náluk, számosan megjelennek, Karácson, húsvétkor a szentségben részesülnek, az anyahelybe misére számosan eljárnak. (...) papjaikkal időnként pörlekedtek (...) — Húsvéti gyónásról itt sokan elmaradoznak, vagy vidékre mennek. —Romlott nő elég van. A törvénytelen szülöttekről az anyakönyv tanúskodik. - Mikor az iskolaközösítési mánia dívott, Tornán a kath. jellegű iskola megtartásáért a nép tehetsége szerint áldozott, nemcsak a mesteri fizetést emelte, de iskola szobát is ujat építtetett. - A nép itt csekély kivétellel irni és olvasni tud, a hittanban eléggé jártasak. ,,

33 Pinkócon a „karácsoni, húsvéti gyóntatásra egy nap kimegyünk, különben kevesen jönnének gyónni, sok a ruhátlan, nem szabad őket elhanyagolni, úgyis kevésszer juthat hozzájuk a lelkipásztor. - Sok itt a gyülevész nép, ezeknek az erkölcsi érzése igen alantas. A törzs lakosok eléggé vallásosak. Nagyot vesztett a község Antal János és Berta Imre halálával, kik a hitélet emelésén fáradtak, ezeknek köszönhetik a mise nyerést, a templomi ügyek berendezését. Isten legyen jutalmuk!"

34 Kitér mindenkor, falianként részletezve, a templomi jövedelem gyarapodására illetve annak állapotára is. Az anyagi felügyeletet és a plébánia pénzmozgását a plébánia élete elengedhetetlen részeként kezeli. E részletező leírásokból is álljon itt egy ízelítőül Pinkócról: „A plébános fizetése az 1779 évi egyházlátogatás szerint minden külön kenyéren lévő házaspártól fél mérő rozs, 17 kr. pp. a stóla az 189