Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Corol Artur: Altorjai Márton Miklós deák feljegyzései, 1702–1734
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. írástudókról, egyházi, egyházközségi és világi tisztségviselőkről is találunk adatokat. 9 1702-ben, 1705-ben, 1707-ben, 1709-ben, 1710-ben, 1712-ben, 1714-ben, 1716-ban, 1720-ban, 1721-ben, 1723-ban és 1734-ben jóval kevesebb feljegyzés készült, mint 1703-ban, 1711-ben, 1713-ban, 1715-ben, 1717-ben, 1718-ban, 1722-ben, 1725-ben, 1726-ban, 1728-ban, 1730-ban, 1731-ben és 1732-ben. 1704-ben, 1706-ban, 1708-ban, 1719-ben, 1724-ben, 1727-ben, 1729-ben és 1733-ban egyetlen feljegyzés se készült. A fedőlapokon olvasható írásokon és a kisméretű lapon lévő töredékeken kívül egy regestum is keltezetlen. 10 MM jf. 1702-1734. 13 (11); 14 (12); 16 (14). 11 MM jf. 1702-1734. 37(22), 40 (25); 41 (26). 12 Lásd az 1711. III. 18-ai végzést a 10. jegyzetnél. 13 MM jf. 1702-1734. 17. (15.) 14 MM jf. 1702-1734. 26. 15 MM jf. 1702-1734. 86. 16 Altorja részei: Alszeg, Középszer, Felszeg, Csikafalva, Szentilona. A XVIII. század első harmadában a Tölcséres család minden tagja Középszerben lakott. 17 A tölcséres olyan bádogos, pléhes és ablakkészítő üveges mesterember, aki ón- vagy ólomkeretbe foglalja az üvegtányérokat, elkészíti a házfedelek vízhányóit, szélvitorláit, a fedél- és toronygombokat, pléhből vagy ónból tölcsért, sípot, islógot készít, esetleg üveggel kereskedik. Az ablaktáblát annakidején ónba vagy ólomba foglalt kerek üvegkorongok alkották: e korongokat nevezték üvegtányérnak. (Bunta Magda - Katona Imre: Az erdélyi üvegművesség a századfordulóig. Bukarest, 1983. 32-36.) 18 Coroi - Altorja. 32, 38, 41-42, 44-59, 66-67, 70, 85, 99-100, 110. 19 Apor Művei. II. 629-631. Az 1713-as homagiális lajstrom a 12 éven felüli fiúk nevét is tartalmazza. A jobbágyok és a zsellérek száma ismeretlen. 20 MM jf. 1702-1734. 80. 21 Az altorjai római katolikus egyházközség eredeti anyakönyvei I. másolati kötetének bejegyzései szerint Ágnest 1724-ben, Magdolnát 1727-ben, Annát 1731-ben, Katalint 1734-ben, Pált 1738-ban, Gáspárt 1740-ben keresztelték. 22MMjf. 1702-1734.71. 23 MM jf. 1702-1734. 73. 24 MM jf. 1702-1734. 74. 25 MM jf. 1702-1734. 79. 26MMjf. 1702-1734. 15 (13). 27MMjf. 1702-1734.28. 28 MM jf. 1702-1734. 38 (23). 29 MM jf. 1702-1734. 15 (13). Annakidején beavatásnak nevezték a keresztelést is, de a jelek szerint a gyermekágyból felkelő anya is alá kellett vesse magát valamilyen hasonnevű szertartásnak. 30 MM jf. 1702-1734. 50 (35). 31 MM jf. 1702-1734. 66. 32 MM jf. 1702-1734. 66. 33 MM jf. 1702-1734. 78. 34 MM jf. 1702-1734. 73.