Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kemecsi Lajos: A tardosi Mária-kegyhely

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. ként emlegetik a Szűz Máriát gúnyoló helybeli férfi történetét az adatközlők, aki bár az erdőt ismerte, mint a tenyerét, mégis bolyongott a hegyen büntetésből és csak akkor talált haza, mikor megfogadta, hogy többet nem káromkodik. A kiszáradt fa gyökereinek maradványait 1990-ben kiásták a hegyen az asszonyok és elosztották egymás között. Elhunyt családtagjaik koporsójába tesznek belőle apró darabokat.

27 A Mária-kegyhelyhez kötődő jelenségek a közelmúltban és napjainkban is megfigyelhetőek. Férfi és női adatközlők egyaránt beszámoltak éjszakai, a hegyről kiinduló fényjelenségekről, amelyek 2001. augusztus 15-után megélénkültek. Ezek a fényjelenségek az adatközlők szerint rendszerint Szűz Mária képét mutatják koronával-palástban.

28 A vakító fénysugarak eltakarják alakját a jelenséget látók elől. A visszaemlékezők között többen hangsúlyozzák, hogy férfiak is látták a jelenséget, mintegy a hitelesebb emlékezést feltételezve róluk, ellensúlyozva a nők intenzívebb lelki életéből adódó esetleges túlzásokat. A természetfelettire, látomásra hangolt paraszti mentalitás, kulturális látásmód szemléletesen tükröződik a tardosi Mária-kegyhelyen lévő kápolnák alapításában.

29 Hasonlóan bőséges a kegyhelyhez kötődő csodás gyógyulások történeteinek száma. A hegyoldalban 1990 és 1993 között rendszeresen fakadt egy forrás, a Mária jelenés közelében. N. Katalin elbeszélése szerint a kegyhely pontos helyét megmutató kislány segítségével talált az elszennyeződött forrásra és kitisztította. A kislány által megjelölt helyen felfakadó vizet megtisztították és hatalmas mélységet láttak benne. Az onnan származó vizet a gyógyulás reményében a faluba vitték és a legkülönbözőbb betegségek ellen használták. A visszaemlékezések szerint az innen származó víz gyógyította a vesekövet, a méhdaganatot, a magas vérnyomást és a szívbetegségeket is. A forrás mindaddig gazdagon adott vizet, míg egy alkalommal a faluból származó férfiak káromkodtak a hegyen és ezután eltűnt a víz. A kegyhelyhez kötődő gyógyító jelleg magyarázza, hogy rendszeresen eltűnik a Mária szoborhoz tartozó rózsafüzér, amit elvisznek a gyógyulást keresők. A forrás megjelenése tovább erősíti a párhuzamokat a tardosi Mária kegyhely és több, korábbi eredetű búcsújáróhely között. A források tisztelete szoros összefüggésben áll a kegyszobrok és kegyképek tiszteletével.

30 A csodaforrások kialakulása egyenes úton visszavezethető a vallásos népélet XVIII. századi újjáalakulására.

31 A Mária-kegyhely ismertségét a gyógyulás lehetősége erősíti. A tardosiak szerint a szomszédos falvakban élők nem érdeklődnek a Gorbán lévő kegyhely iránt, „hiszen azok nem szlovákok". A Tardosról elszármazottak körében azonban már elterjedt a Szűz Máriához kötődő kegyhely híre és távoli városokból, sőt külföldről is eljöttek már a helyreállított emlékhelyre. A tardosi M ária-kegy hely alakulásának napjainkban is zajló folyamata szo199