Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - †Csókás Ferenc: Fejezetek Bény község vallásos életéből

Népi vaítósossóg о Kárpát-medencében 6. tek Kúti Pál plébánoshoz és elmondták, hogy mi történt. A plébános többször is kihallgatta a leányt, aki mindig ugyanazt mondta. A kisleánynak több látomása nem volt. Dávid Géza asztalos készített egy oszlopra Mária házat (kis szekrényt), ezt elhelyezték az erdőbe arra a helyre, ahol a látomás volt. Mivel a leány szülei szegények voltak, Kúti plébános csináltatott a leánynak szép fehér ruhát. Egy vasárnap délután a hívek körmenettel (proseccióval) mentek az erdőbe. A körmenet után Kúti Pált, a leányt, akinél egy lourdesi Szűz Márai szobor volt, hintóval vitték a helyszínre. A hívek körülállták a felállított Mária házat, a lelkipásztor a leánnyal a Mária házhoz ment. A leány a lelkipásztor segítségével belehelyezte a lourdesi Szűzanya szobrát. Aztán a lelkipásztor felszentelte. Imádkoztak, énekeltek, majd körmenetben hazavonultak (Varjú Valér nagylány korában Budapestre költözött). A Mária szobor a II. világháborúban megrongálódott. Jelenleg betonba rögzített vascsőállványon van a kis szekrény - Mária ház. Eredetileg Mária szobor volt benne, de ellopták. Most a szekrényben két kép van: lourdesi Szűz Mária és Bernadett, Szűz Mária Szíve képe. 1974-ben készítették Bartal Ferenc, Jankus Lajos és Bartal Sándor. 13. Fakereszt, melyen Krisztus Urunk alakja fémből készült Tarnaér dombon áll, a volt Tarnaér hídjához közel. Az Úrbéri birtok Belsőnyilas dűlő felső részén, eredetileg az út mellett állt, most a szántóföld területén, mivel az utat tőle délre kb. 50 m-re átépítették. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA KOVÁCS ISTVÁN ÉS CSALÁDJA 1947 MK BÉNY Ennek elődjét az (alvégi) Veres János és családja állíttatta. Fakereszt volt és Krisztus alakja bádogból volt rajta. Régen a Garam folyó évente többször is ki szokott áradni, úgy, hogy a 3-5 km szélességű síkságot elárasztotta, csak a kisebb dombok emelkedtek ki a vízből. Ezek közé tartozott a Tárna domb is. A tatárjárás idején a falu lakói a Garamon túli nádasokban, ligetekben, berkekben húzódtak meg. A Tárna dombra nádkunyhókat építettek és áradáskor itt laktak a (pusztai) faluban. Körben eléggé sok mocsaras rész volt, a lovas katonák elkerülték, nem mentek az ingoványos, süppedős talajra. Később, 1850-ig itt téglaégetők laktak. 92