Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Balla Ferenc: A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Az oltár középső részén egy bemélyedésben volt egy ajtóval nyitható faládikó. Az ajtón egy erősen megrongált piros viaszpecsét volt. A faládikóban volt egy négyszögletes vörös márványlap, amelynek bemélyedésében kellett volna lennie a kápolnában őrzött ereklyének, de az nem volt a helyén. Az ablakok és az ajtó újból fából készültek, az egykori nyílászárak rekonstrukciójának alapján. Ez alkalommal az oltárra egy márványlap került, ami előzőleg nem volt ott. A kápolna falainak megerősítése alkalmával számos addig nem ismert adatot ismerhettünk meg. Először is a darabtéglákból - közte sárga földdel — emelt falak magassága 270 cm volt. Valószínűleg 1832-ben a falakat megemelték 70 cm-rel. Ugyanis a régi falakra raktak nyolc sor nagyméretű vörös színű, egész téglákat, köztük fekete földdel. Ugyanilyen téglákból épült egy fagerendára a kibli is. Az egész téglák (30x13x6,5 cm) DZB és (30x13x6,5 cm) DZ jelzést viselték. Tehát ezek már semmi esetre sem kerültek a kápolna falaira a Bartán vár omladékaiból. A kezdetektől 1832-ig a kápolnának nádfedele volt. Akkor zsindelytetőt kapott, majd 1908-ban a zsindelyt cseréppel cserélték fel. Sterbacz nevét 1904-ben miniszteri rendelettel Sárkánytanyára változtatták, de az új elnevezés sohasem honosodott meg. Ma már Sterbaczot Isterbácnak nevezi a nép. 1994 tavaszán a kápolnán végzett munkálatok befejeződtek. így lett ismét a bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna jellegzetes példája a XVIII. század kezdetén épített falusi barokk szentélyeknek. A félköríves apszis teljes szélességében kapcsolódott a rövid templomhajóhoz. A homlokzaton az enyhén lekerekített háromszög alakú oromzat dominált, s ezzel a nyeregtetős falusi házakra emlékeztetett. Az épület tengelyében közvetlenül az oromzat mögött kimagaslott a négyszög alaprajzú, bádogtetejű fatorony. A torony mind a négy oldalán boltíves, zsalus ablak állt. Az épületen a sima falfelület uralkodott. Kivételt a főhomlokzat képezett, mert a tető bázisától széles pillérek húzódtak a lábazatig. Az épületet kívülbelül fehérre meszelték, csak a lábazatát hangsúlyozták barnával, a bezdáni házakhoz hasonlóan. A kápolna előtt álló kőkereszt is megújult. Mivel gyenge minőségű kőből készült, bevakolták, felirata pedig egy új márványlapra került. Addig, amíg folytak a fenti munkálatok, a Szentháromság fogadalmi kápolnának műemlékké való nyilvánításának hivatalos eljárása is megkezdődött. Ezt igazolja a bejáratnál elhelyezett márványlap is: „Spomenik kulture Zavetna kapela izradjena pocetkom XVIII. v.u stilu baroka Műemlék Barokk fogadalmi kápolna a XVIII. sz. második évtizedéből" 75