Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Balla Ferenc: A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. lők voltak. Az első években 360 Ft bért fizettek a kincstárnak, mint földesúrnak az új falu határát képező Sterbacz, Рака, Merkopja és Bezdán puszták használatáért. A betelepítés és a gazdasági fejlődés olyan intenzív volt, hogy már 1772-ben Bezdán mezőváros lett. Bezdán új faluközpontot alakított ki magának az első (1743) templom körül, ahol helyet kapott a temető is. Miután az leégett, helyére egy újabb és nagyobb templomot építettek (1756). Később ezt a templomot is lebontották és 1847-ben felépítették a ma is működő kegyhelyet. A falu gyors terjeszkedésével a kápolna néhány évtized múlva már a faluban volt. Ezért az egyházközösség a két temetőt lezárta (1772-1794) és helyettük két újat nyitott a mezővároson kívül. 1770-től kezdve a Szentháromság fogadalmi kápolnában minden szombaton szentmisét tartottak, valamint Szent György (ápr. 24.) és Szent Mihály (szept. 29.) napján. Ezeken a napokon a hívők körmenetben mentek a templomból a kápolnába, majd a szentmise után vissza a kápolnából a templomba. Az 1803. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a kápolna mellé egy kisebb házat építettek a gondnok számára. Az 1828-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti, hogy a kápolna előtt egy kereszt áll. Valószínűleg fából lehetett, mert oda később egy kőkeresztet emeltek. 1832-ben a kápolnát szinte újjá építették. Falait magasabbra emelték, a nádas tetőt pedig zsindelyes tetővel cserélték fel. A XIX. század első felében még nagyobb szerepet játszottak a körmenetek a hívők vallásos életében. Az újholdvasárnapi, a búzaszentelési és a keresztjáró napoki körmenetek a templomból a kápolnáig és vissza, a nagypénteki és a feltámadási körmenetek a templomból a Sebesfoknál levő kálváriáig és vissza haladtak. Szent Flórián (máj. 4.) és Nepomuki Szent János (máj. 16.) napján a hívők ugyancsak körmenet formájában mentek a templomból a szentek szabadtéri szobraihoz. A szobroknál 8 napon át este litánia is volt. Talán legtöbb adatot Girk Görgy adraszi püspök hagyott hátra az utókor számára a kápolnáról az 1843-ban megtartott egyházlátogatási jegyzőkönyvben. Abból megtudhatjuk, hogy már akkor sem tudták, hogy ki és mikor áldotta vagy szentelte meg a kápolnát. A kápolna kb. 5 öl hosszú és 3 öl széles volt, amiről a hívők gondoskodtak. Volt 164 Ft vagyona, amiből 153 Ft ki volt adva kamatra. Szentmise a kápolnában csak Szentháromság ünnepén és a keresztjáró napokban van, vagy ha azt a hívők kérik. A kápolna vagyonát a szindikus kezelte. A toronyban van egy 50 kg-os harang. Felszereléséhez tartozik egy oltár, és mindaz, ami a misézéshez szükséges. A kápolnáról, egy a szomszédságban lakó asszony gondoskodik, ő is harangoz minden nap: reggel, délben és este. 70