Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Forrai Márta: A „somogyi Porciunkula”. A bárdibükki kápolna építéstörténete 1923–1925.
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. tett. Amikor a telket megosztották, nem vették figyelembe, hogy a zarándokok és akik a kápolnát látogatni akarják azok számára ez akadályt jelent. Többször tárgyaltam a tulajdonossal a kápolna jelentőségéről és a restaurálási lehetőségekről, hogy pályázat által teremthet anyagi fedezetet. A teljes hozzá nem értés miatt tanácsomat nem fogadta meg és továbbá azt, hogy csak restaurátor kamarai tagot kérjen fel a munka elvégzésére, nem pedig szobafestőt. Köszönetemet fejezem ki: Dr. Domány Sándornénak, Kozári Miklósnénak, Kudlák Endrénének, Mesztegnyei Imrének, Nagy Tibornénak, Dr. Polónyi Istvánnénak, Somos László esperes — plébánosnak, Prof. Dr. Tigyi Józsefnek 15 , a Somogy Megyei Közgyűlés Egyházi Kapcsolatok Bizottságának, a Tudományos Életért Alapítványnak, akik munkámban segítségemre voltak adatközléssel vagy anyagi támogatással. Utoljára, de nem utolsósorban Lantosné dr. Imre Máriának, akitől bíztatást kaptam a bárdibükki kápolna-és búcsújáróhely történetének részletes kutatására és publikálásra. Jegyzetek 1. Goszthony Mihály, krencsi és gosztonyi (Nagybajom, Somogyvm., 1860.10.20.Bárdibükk,- 196?). Szülei: Goszthony Lajos és derecskéi Fodor Thekla, a hét gyermek közül a második volt.) dr. jur. ügyvéd, egyetemi magántanár, jogi író, földbirtokos ügyvédi irodája volt Budapest-en 1885-1927-ig. A Budapest-i tudományegyetem a magyar közjog magántanára volt 1887-1900 között. Munkái: A magyar királyi hatalom. Budapest 1887. Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok autonóm alkotmánya. Budapest 1892. 2. Goszthony Mihály birtoka: Bárdibükk, Felső-Zsippó, Alsó —Zsippó, Gyóta, Szend, Lázok-és Magányos pusztával Bárdudvarnok nagyközség határában fekszik, Mihály-pusztai tógazdasága, Kaposszentbenedek határához tartozik. Mintegy 2300 kh., összterületből kert és beltelek 40 kh., szántóföld 1400 kh., kaszáló 100 kh., legelő 130 kh., erdő 400 kh., szőlő 40 kh., adó alá nem eső terület 10 kh., 180 kh., halastó, (23 halastóból áll, a tenyésztett halfajták: ponty, süllő, sügérpisztráng, folyami és törpeharcsa, élő szállítmányként Berlinben, Bécsben, Budapesten, Kaposváron értékesítik). Hatos és hetes vetőforgó gazdasági és üzemrendszert űz. Különleges termelése a cukorrépa 40 kh., mák, 10 kh., lóbab 40 kh.,. Lóállománya: igás 28 kis Percheron, urasági és tiszti kocsiló 12 lipicai, 12 csikó, 1 tenyészmén kis percheron-fajta. Marhaállománya: jármos ökör 36 ,40 tehén, 56 tinó, 30 üsző, bonyhádi fajták, gulyabeli 25 magyar és 2 szimentáli tenyészbika, hizlalás alatt áll 40 tarka. Sertésállománya 35 anyakoca és szaporulata, mangalica 3 kannal. Tejgazdasága 2001. napi terméket Kaposváron értékesítik. Erdészetében tölgy, fenyő, akác fiatal erősítések dominálnak. 200 hold vadaskert főként dámvadakkal. Szőlő 40 hold, a fö borszőlők olaszrizling, leányka, kövidinka, nagyburgundi, a pincekezelés szakszerű, palackozás stb. Konyhakertészet a zöldségfélét saját használatra termeli. A gazdaságnak magánhasználatra 7 állomással működő telefonja van, továbbá egy 8 kw-os egyenáramú generátorral felszerelt villanytelepe, 145 A/óra kapacitással a kastély és gazdasági épületek világítását szolgálja. Gazdasági gépek: 1 10 HP gőzcséplőkészlet, I Kőszegi-féle motoros talajművelő gép, I 12 HP benzinmotor ez szolgáltatja a szivattyú, takarmánykamra és villanytelep üzemerejét. A munkaerő nagyobb részét helyből, kisebb részét Mezőkövesdről alkalmazza, férfiaknak 140 240, nőknek 100 — 160 fillér napszámbért fizet. Az átlagos földhaszonbér 20 K.
