Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Forrai Márta: A „somogyi Porciunkula”. A bárdibükki kápolna építéstörténete 1923–1925.
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. munkájuk. Teás- kávés- süteményes- és étkészleteket, patikaedényeket, gyertyatartókat és egyéb kerámia dísztárgyakat készítettek. Hamarosan kedveltté váltak a mediterrán ihletésű, ősi olasz máztechnikával készült munkáik. Motívumaik: faenzai virágmintás, napraforgós, vitorlás, szőlőleveles, halas, gyümölcsszedős, reneszánsz arcképek, olasz tájak, virágok, gyümölcsök, madarak. 1948-tól 1954-ig emigrációban éltek, majd hazatértek a kiskastélyba. Ismét dolgoztak a kerámiaműhelyükben igen nyomorúságos körülmények között. Szinte fillérekért adták el munkáikat az Iparművészeti Vállalatnak, és a Képcsarnok Vállalatnak. A Porciunkula búcsút minden évben megtartották, amelynek fő szervezője „lelke" Mária volt. Sajnos, 1949-től napjainkig, jó esetben már csak száz - száztíz ember jött el Bárdibükkbe. Goszthony Sárika 1978-ban, Josipovich Ida 1979-ben hunyt el. Mária magára maradt, de szinte élete utolsó szakaszáig festette a mediterrán ihletésű kerámiáit. 1982-ben a Somogy Megyei Tanács Művészeti Díjával tüntették ki. Művei megtalálhatók: Assibcn, Rómában, Varesében, a szlovákiai Kacsorban templomi freskók, a veszprémi szemináriumi kápolna freskója, számtalan grafika, festmény és kerámia. Munkáit őrzi a veszprémi Egyházmegyei Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, főként Somogy megyében, de a Dél-Dunántúlon sok magángyűjtemény is. Lakóházát és műhelyét a hozzátartozó természetvédelmi területtel 1984-ben a Magyar Államnak adományozta azzal a feltétellel, hogy ott halála után emlékét megőrizve alkotóházat hozzanak létre. Ezért cserébe havi 4000 Ft életjáradékot kapott 1989-ben bekövetkezett haláláig. 1991ben megalakult a Goszthony Mária Nemzetközi Üveg Alkotótelep és Szimpózium Alapítvány. A kápolnát és az azt körülvevő területet már korábban okiratban a bárdudvarnoki Római Katolikus Egyházközségre hagyta. Mária Mezőcsokonyán hunyt el 1989. március. 27-én. Végakarata szerint hamvait a kápolnájában helyezték örök nyugalomra. A kápolna leírása Goszthonyi Máriára milyen nagy hatással volt a ferences lelkiség, ezt tükrözi hűen a kápolna, amelyet egyéni felfogásban és a XIII. század stílusában festett ki. Többek között az assisi Szent Ferenc bazilika egyes freskóinak reprodukciója kiegészítve azzal, amit Mária érzett és már régen kifejezésre akartajuttatni. Nem hagyott egy arasznyi helyet sem megfestetlenül. A padozattól a mennyezetig minden díszítve volt írásos és figurális ábrázolással. Mária, 1925. karácsonyán írta meg versbe szedve a kápolna építéstörténetet a História sacelli Bardibükkiensis Annus sanctus MCMXXV című reprezentatív nagy fólió méretű könyvbe, amelyet fényképekkel, újságkivágásokkal tett hitelesebbé. Saját kézírásával vezette mindvégig. Az első bejegyzés 1925-ben, míg az utolsó 1943. nyarán található. Pontosan vezette, mikor ki misézett, milyen alka50