Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Forrai Márta: A „somogyi Porciunkula”. A bárdibükki kápolna építéstörténete 1923–1925.

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. munkájuk. Teás- kávés- süteményes- és étkészleteket, patikaedényeket, gyer­tyatartókat és egyéb kerámia dísztárgyakat készítettek. Hamarosan kedveltté váltak a mediterrán ihletésű, ősi olasz máztechnikával készült munkáik. Mo­tívumaik: faenzai virágmintás, napraforgós, vitorlás, szőlőleveles, halas, gyümölcsszedős, reneszánsz arcképek, olasz tájak, virágok, gyümölcsök, ma­darak. 1948-tól 1954-ig emigrációban éltek, majd hazatértek a kiskastélyba. Ismét dolgoztak a kerámiaműhelyükben igen nyomorúságos körülmények kö­zött. Szinte fillérekért adták el munkáikat az Iparművészeti Vállalatnak, és a Képcsarnok Vállalatnak. A Porciunkula búcsút minden évben megtartották, amelynek fő szervezője „lelke" Mária volt. Sajnos, 1949-től napjainkig, jó esetben már csak száz - száztíz ember jött el Bárdibükkbe. Goszthony Sárika 1978-ban, Josipovich Ida 1979-ben hunyt el. Mária magára maradt, de szinte élete utolsó szakaszáig festette a mediterrán ihletésű kerámiáit. 1982-ben a Somogy Megyei Tanács Művészeti Díjával tüntették ki. Művei megtalálhatók: Assibcn, Rómában, Varesében, a szlovákiai Kacsorban templomi freskók, a veszprémi szemináriumi kápolna freskója, számtalan grafika, festmény és ke­rámia. Munkáit őrzi a veszprémi Egyházmegyei Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, főként Somogy megyében, de a Dél-Dunántúlon sok magángyűjtemény is. Lakóházát és műhelyét a hozzátartozó természetvédel­mi területtel 1984-ben a Magyar Államnak adományozta azzal a feltétellel, hogy ott halála után emlékét megőrizve alkotóházat hozzanak létre. Ezért cse­rébe havi 4000 Ft életjáradékot kapott 1989-ben bekövetkezett haláláig. 1991­ben megalakult a Goszthony Mária Nemzetközi Üveg Alkotótelep és Szimpó­zium Alapítvány. A kápolnát és az azt körülvevő területet már korábban ok­iratban a bárdudvarnoki Római Katolikus Egyházközségre hagyta. Mária Mezőcsokonyán hunyt el 1989. március. 27-én. Végakarata szerint hamvait a kápolnájában helyezték örök nyugalomra. A kápolna leírása Goszthonyi Máriára milyen nagy hatással volt a ferences lelkiség, ezt tük­rözi hűen a kápolna, amelyet egyéni felfogásban és a XIII. század stílusában festett ki. Többek között az assisi Szent Ferenc bazilika egyes freskóinak rep­rodukciója kiegészítve azzal, amit Mária érzett és már régen kifejezésre akar­tajuttatni. Nem hagyott egy arasznyi helyet sem megfestetlenül. A padozattól a mennyezetig minden díszítve volt írásos és figurális ábrázolással. Mária, 1925. karácsonyán írta meg versbe szedve a kápolna építéstörténetet a História sacelli Bardibükkiensis Annus sanctus MCMXXV című reprezentatív nagy fólió méretű könyvbe, amelyet fényképekkel, újságkivágásokkal tett hitele­sebbé. Saját kézírásával vezette mindvégig. Az első bejegyzés 1925-ben, míg az utolsó 1943. nyarán található. Pontosan vezette, mikor ki misézett, milyen alka­50

Next

/
Thumbnails
Contents